Új bejegyzés Frissítés

2010.09.02. 19:24 Ákos

Üdv!   Az Nyílzápor oldalán található egyik albumban találtam egy képet ahol valaki alkarra erősített pajzsal próbál lőni. Ki is próbáltam itthon, de csak kifeszítettem az íjat, nem lőttem, de így elsőre nem zavart a célzásban, szóval életképesnek tűnik. Esetleg nem ismertek valamilyen forrást amelyik megemlíteni ezt az alkalmazást?

2010.08.29. 11:40 Tibi

Pont erről volt szó a szip-en is. Az, hogy valaki a Nádomon bal oldalt futtatja a vesszőt, meg fél szemmel céloz, szimplán a modern nyugati sportíjászat (meg a keleten is egyre népszerűbb csigás íjak...) hatása. Az egyik mongol bajnok csaj szerint ez nem autentikus. Szóval a mai mongol íjászokat ne nagyon vegyük alapul. Sokan hozzák fel azt a híres fényképet, ahol a mongol íjász hüvelykkel feszít, de bal oldalon fut a vessző, de attól még, hogy valaki így tesz, még nem ez a követendő út.

2010.08.29. 10:36 szimurg

A közép ázsiai húrfogás őseink általi használatának lehetőségét már Cs.Sebestyén Károly felvetette A magyarok íjja és nyila c. művében, jóval Hidán Csaba ez irányú kutatásai előtt. Ha jól látom, a következő videón 1.16-tól ezt a lövésmódot figyelhetjük meg: http://www.youtube.com/watch?v=H2NSjbK6SgQ&feature=related Érdekes, hogy a Nádomon többek is -bár hüvelykujjal feszítenek-a tartó kéz mutatóujjának bütykén futtatják a vesszőt, és fix ponton rögzítve, fél szemmel célozva lőnek !

2010.08.26. 23:08 Flesch Márton

Üdv! Elnézést, valóban közép-ázsiai húrfogásnak hívják. De nem hinném, hogy a hüvelykújjas meg belső-ázsiai lenne. Erős átfedés van ugyanis a két fogalom között. (Közép-Ázsia: Kazakisztán, Kirgizizstán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Belső-Ázsia: az előbbiek + Mongólia és a Kína által megszállt Kelet-Türkesztán) Bocs. Szóval Hidán Csaba a 14-15. századi Szent-László legendát ábrázoló falképek alapján rekonstruálta azt az íjfeszítési módot amellyet a magyarok és kunok használhattak. Valójában nincs is nagyon más forrásunk erre nézve az egész középkorból. Ezek aprólékos elemzése után arra jutott, hogy a magyarok a közép-ázsiai húrfogást alkalmazták.  Én megemlítettem neki két esetet (Kakaslomnic és Homoródkarácsonyfalva) amikor az íjat húzó kézben tartott nyílvesszők  biztosan hüvelykes technikára utalnak. Elfogadta az érvelésemet.   Egyébként pl. a homoródkarácsonyfalvai fereskón, amit nem olyan régen láthattam és le is fényképezhettem, valamint amiről tudni kell, hogy kitűnő állapotban maradt meg, ezért nem is festettek bele, minen részlete eredeti. Szóval ezen az ábrázoláson a leányrabló kun a nyílvesszőre fogva feszíti az íjjat (még a körmei is látszanak a képen!) ami ugye lehetetlen, de mégis két toll nélküli nyílvesszőt tart a húzó kezében. Nos akkor most hogyan is lő? És mi lenne, ha elmosódott lenne? Hát lehet, hogy úgy tűnne közép-ázsiai fogással lő. Pedig én biztos vagyok benne, hogy csakis hüvelykkel feszítheti a húrt.  További érdekesség, hogy a kun úgy tűnik a húzó kezében (vagy karjára akasztva) tartja a kantárszárat. Egyébkent más érdekesség is van ezen a freskón. Lehet megérne egy cikket... Ha minden igaz a feskóról egy kép látható a korabeli ábrázolások menüpontban is.

2010.08.26. 21:08 Tibi

Az a baj, hogy az ábrázolások alapján mindent lehet rekonstruálni. A gyűrűk megléte-nemléte sem ad biztos támpontot. A kazakok meg a környékbeli rosszarcú nomádok hagyományosan kispuskával lőnek. Naivitás azt hinni, hogy fennmaradt valami titkos harci tudás. Kénytelen vagyok én is belátni, hogy talán tényleg a japán íjászat-lovasíjászat az, ami töretlenül fennmaradt, de még az is csiszolódott, művésziesedett az évszázadok során.

2010.08.26. 15:47 Ákos

Üdv! És van olyan nép amelyik ezt gyakorolja vagy csak ábrázolások alapján "rekonstruálta"? Egyébként ha már lövésmódnál járunk, nem tudjátok véletlenül hogy a kazakok hagyományosan hogyan lőnek, illetve a környéken lakó, türk/mongol népek, illetve régen a kunok, besenyők, kipcsákok, gyűrű lelet, ilyesmi.. ?

2010.08.26. 15:13 Tibi

Nekem is úgy rémlik, hogy közép ázsiainak hívja Csaba a lövésmódját, nem belső ázsiainak.

2010.08.25. 19:41 turas

Szerintem a Márton a közép ázsiai húrfogásra gondolt: gyűrűs-, középső- (és esetleg kis)ujj feszíti az ideget, mutató jobbról, hüvelyk balról tartja a nyílajkat (csippenti), a nyíl a markolat jobb oldalán fut ki. Szerintem ez a legősibb húrfogási módszer, mivel tapasztalataim azt mutatják, hogy amikor a simabőrű először vesz íjat a kezébe, ilyesmi módszerrel próbálkozik. Gondolom ezt más is megerősítheti, aki bemutatók után "lövetni" szokta a jónépet. Ha nem tévedek Vaspók is így lő. Viszont így nem lehet a tenyérbe fogni a + nyilakat. Belső ázsiainak a hüvelykest hívják.

2010.08.25. 18:30 Ákos

Márton: Bocsi de nem értem. Nem a gyűrűs technikára mondják hogy belső ázsijai? Mert ha nem vagyok nagyon fáradt én úgy olvasom hogy két külön technikaként említed őket. Melyik lenne akkor ez?   Üdv

2010.08.25. 00:26 Flesch Márton

Üdv! Nemrég jöttem haza a norvég Lofoten-szigeteki potyáról. Hidán Csaba vezérletével egy kis türk, azaz magyar különítménnyel utaztunk a vikingekhez., persze csak baráti látogatás céljával. Nagyszerű élmény volt, tovább bővült a viking kultúráról alkotot tudásom is.  Ami itt érdekes lehet, hogy tudvalevőleg Hidán Csaba heggyel lefelé tárazza borotvaélesre fent  történelmi hegyes nyilait és belsőázsiai húrfogással lő. Miután bemutattam neki a heggyel fölfelé álló nyilakkal teli tegezből való töltési módszereimet (természetesen éles történelmi hegyekkel is), valamint a hüvelykujjas húrfogást ábrázolásokkal is alátámasztottam (Kakaslomnic, Homoródharácsonyfalva), elfogadta a technikámat és Lofoten szigetén már mint a magyar íjhasználat két változatát mutattuk be a vikingeknek a heggyel lefelé- heggyel fölfelé és belső ázsiai fogás -  hüvelykujjas fogás módszerét! A belső ázsiai húrfogás egyébként felkeltette érdeklődésemet. A heggyel felfelé álló vesszők töltése ugyanis ugyanúgy lehetséges vele. Sőt kifejezetten előnyös korhű fa villás nyilak kilövésére, mivel ez a fogás a tág (kopott vagy kevésbé igényes kidolgozású) villát is jól rögzíti az idegen (nem kell bepattannia). Valamint, nem utolsó sorban íjászgyűrű sem kell hozzá, egyszerűen átlépve ezzel az íjászgyűrű leletek hiányának problémáját. Mindenesetre gyakorolni fogom ezt a módszert is...

2010.08.24. 23:59 Márton

Üdv! Beregszászon találtak háromélű nyílhegyet 10. századi magyarsírban. De az biztos, hogy nem volt jellemző. De hogy miért nem, azt én is szeretném tudni! :)

2010.08.22. 01:13 Verasztó Zsolt

Üdvözletem! Kérdésem volna, miszerint ismert e a X. századból (vagy közvetlen környékéről) magyaroktól, vagy más Kelet-Európában tartózkodó pusztai néptől háromélű nyílhegy lelet? Ha nem, miért szüntették meg vajon a használatukat? (Bár ha jól tudom későbbről megint van). Nehezebb elkészíthetőség? De akkor ez előtte (utána?) miért nem volt probléma?

2010.08.17. 17:22 Szuku76

Link a páncélhoz, amikor ópusztán voltam a nyílzáporon: http://rustungen.elite-bogen.fotoalbum.hu/viewlarge/pictureid/12421897   http://rustungen.elite-bogen.fotoalbum.hu/viewlarge/pictureid/12421899

2010.08.17. 17:16 Szuku76

Szervusztok, sajna csak képen láttam ezeket a K.Zs. féle avar páncélokat, de eléggé soknak találom azt a 2,5 millát. Azért a pénzért nekem vaspók barátunk aranyból csinálta volna az én turk/magyar lamellásomat. Mindenki ezen van elcsodálkozva, hogy mennyire mozgékony az ember az én kis páncélomban, nosza annak is van 17kiló nehézsége, de ott a karjaimat simán lehet emelgetni, meg lehet hajolgatni stb... Persze lehet, hogy itt ezeken a képeken nem emlgetik a karjukat, mert minek... Még itteni "német" szemmel is sok az a 2,5 milla, sok bizony...

2010.08.17. 07:12 Verasztó Zsolt

Köszönöm a gyűjtőmunkát! Érdekes.. a fát szívósítja, az agancsot egyenesen megpuhítja.. Taplógombára én egyébként a hamu"oldatban" (leginkább durva diszperz rendszer az, meg egy jórésze kolloid gondolom) történő áztatást-főzést próbáltam. Az működött, szépen szikrát fog.

2010.08.17. 00:39 szimurg

Érdekes, h itt is használják a trágyás érlelést: "...Ősi módja maradt fenn a taplókészítésnek a moldvai csángóknál, akik a fűzfán termő taplógombát néhány napra trágyába ássák el, s megszárítás után tűzejtéshez használják...." "A karikásnak nagy üggyel-bajjal, annak rendje és módja szerint, külön müvészettel készítenek nyelet. A nyelet Dunántúlon leginkább somfából, Tiszántúlon meggy-, cseresznye-, vagy akácfából készítették. A hortobágyi kondások az ostor-nyelet szilvafából faragták. A szilvafa után az ostorkészítö területeken valóságos vadászat folyt.  A fa töve a legalkalmasabb ostornyélnek. A kivágott, vagy vásárolt fát elöbb két évig szárítják, mert ha nem elég száraz, felhasználás után meghasadhat. Egy-egy 10 cm vastagságú szilvafa hasából, 4 nyél telik ki. A hasábot kis baltával felhasogatják, és durva faragással meghagyják a nyél állását. Majd vékony bicskával, vagy késheggyel végig "szikálják" (finomabb faragás) és háromszélü reszelövel végig reszelik, míg elég sima nem lesz. A nyél hosszúságát és vastagságát leendö gazdájának a kezéhez igazítják. A jó nyél alkar hosszúságú, vagy egyes vidékeken a könyökhajlattól a középsö ujj végéig számolják. Vastagságát a gazdája marka határozza meg. Ezután a nyélnek valót beavatják, azaz bekenik vékonyan olajjal, vagy zsírral, hogy szívós legyen és egyenletes barna-piros színt kapjon. Egyes vidékeken e célból trágya alatt érlelik. A nyelet új állapotban nem szokták díszíteni, mert még lehet, hogy késöbb megreped. Ezért csak a végére felkötöznek egy telektartót, rákötnek egy régi fonást, és így használják legalább fél évig. Csak ezután történhet meg a díszítés. "   "Az agancs puhításához ásnak egy kétarasznyi mély árkot. Alját kibélelik vékony nedves lomb- vagy trágyaréteggel. Erre helyezik rá a puhítandó darabokat, befedik jó arasznyi vastag nedves trágyával. Kap még egy vékony réteg földes agyagot is, aztán tüzet raknak felette és élesztik a parazsat egy éjszakán át. Másnap ki lehet a tárgyat venni és gyorsan az előkészített faformához kötözni." "A székely parasztember az otthon fejszével kinagyolt fát kemencében megsütötte, vagy teknőben leforrázta, majd trágyával bekente, némelyek a kerékagyat a trágyadomb alá elásták. A trágya konzverváló hatása ma már bizonyított." Asszem nem szarozok tovább, megyek, s nyugovóra térek.

2010.08.16. 23:04 Verasztó Zsolt

Hát... nyáron vágtam ki:D. Az a botor gondolatom támadt hogy ami tűzfúráshoz (tűzgyújtás két fával) elég száraz volt, az jó lesz erre is... De sajnos ez messze nem minden úgy látszik.. Akkor a legközelebbi ilyen akciómat télen ejtem meg. Kösz az infót! Megint túl hirtelen akartam valamit.:D Egyébként ennek a trágyázás dolognak a kémiájáról tudnál mondani valamit, vagy érjem be azzal hogy kipróbálom és csodát látok?

2010.08.16. 22:34 szimurg

Mikor vágtad ki a hajtásokat? Nyáron lében vannak a fák, cserjék, bokrok, így nagy a nedvességtartalmuk, sokkal gyengébbek, mint a télen vágott, utószárított, esetleg szerves trágya alá beásott vesszők. Utóbbi eljárás (még héjában) a szívósabbá tételhez szükséges...utána kiáztatni, majd lassan kiszárítani...hát ez nem 3-4 hét...de öregapáink így csinálták/csinálják a legjobb szerszámnyeleket, amelyek szinte törhetetlenek lesznek, de tudtommal íjkészítésnél is alkalmazták ezt az eljárást.

2010.08.16. 20:12 Verasztó Zsolt

Tibi, Vaspók! Ti milyen fát használtok nyílvesszőnek? Tibi írta nemrég hogy vágott mogyoró hajtásokat... Énis így tettem, 3-4 hetet száradt, centi vastagra faragtam (elég egyenletesen) tettem rájuk egy közepesen nehéz hegyet, és ki akartam próbálni (tollazatlanul). A lövés pillanatában két darabra tört, ez valahogy megzavarhatta a lövés szokásos folyamatát (:D), mert az ideg egy jókora piros folttal ajándékozott meg... Ez most valahogy elvette a kedvemet... Ráadásul szerintem ha baloldalon futtatott vesszővel lövök, nem kizárt hogy beleáll a vessző az alkaromba... Ez persze csak fejtegetés... De ez egy elég veszélyes mókának tűnt így elsőre...

2010.08.15. 19:34 szimurg

Kis türelmet kérnék, egy igen komoly dolgozatot írok a tegezekről és függesztésükról, okt. közepére, a Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak Konferenciájára lesz meg teljesen, ha minden igaz, ott előadást is tartok a témában. Most készül favázas vasalt bőr tegez és ilyen szíjosztókarikás tegezöv hozzá.Utána elérhetővé teszem neten...csak félek a plagizálástól:-(

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]