Új bejegyzés Frissítés

2010.01.23. 12:25 Vaspok

Üdv! A  8-ik századi lemellás páncélok egy érdekes felvetés amúgy... Mert Csallány Dezső azért jó pár késő avar kori (egyesek szerint ugye korai magyarok) sírban is talált lán, lamellás, pikkelyes páncél töredékeket ! Ma küldtem el avar fegyveres irományt amit szintén szakember írt...vannak benne avar szablyák is...és ott egyenesen tagadva van a kései avar korbeli mindenféle fém páncél lelet ! Szóval? Szakértő VS szakértő.... Valahogy azért hihetőbb Csallány úr szövege aki a nem létező lamellák, pikkelyek rajzaot is mutatni tudja!   A tanulmánya elején említi, hogy sok páncél leletet  a múzeumi raktárakban ásott ki! Volt olyan amit ládika veretnek tatott a kiásója ! :-( Érdekes nem ? Mongol....mongol... Milyen páncél? Brigantok, lamellás , lánc? Mert pl egy avar vitéznl olyat is találtak ahol lánc-lamella-pillely leletek voltak a testén Csallány szeint egyszerre ! Szóval erősen komnbinált darab volt a páncélja.... Írjátok be a keresőbe, hogy  : Avar kori páncélok... Két részben ott van a tanulmánya Csallánynak PDF-ben letölthető....   Jó olvasgatást! Volt  itt a mongol kiállításon olyan csizma ami gyakorlatilag kettős rétegű volt, és brigantin szerűen vas lapocskák bélelték ! Valahol képem is van róla...:-) Lamellás páncélokat már a bronzkori Asszír dombor műveken is látni itt-ott....és 1950-es lvekig tibetben még használták....! Noha  a kínai tankok ellen nem volt túl jó :-() Tegez leletet is mutattak a kiállításon...de van orosz könxyvből rek.rajzom hozzá...   A baj, hogy egy igazi kéreg tehezhez kell jó minúségű nyírfa kéreg, nem is kicsike ! :-( Nehéz ügy....! Én idén egy bőr verziót dobok össze kéreg híján...

2010.01.23. 11:17 Batír

Üdvözletem! Tegnap egész nap az tegez-nyíl problematikával foglalkoztam! Kipróbáltam felfele, lefele álló nyílvasakkal melléfogást az íjnak és a feszítőkezest is! Arra jutottam, hogy tényleg  jó  ha felfele áll a vas, csak a tegezt kell megfelelően rögzíteni és nem sokkal lassabb mint lefele nézve. Persze így még gyakorlatlan vagyok ha többet gyakorlom biztos más eredményt érek majd el:) Egyedül a betárazás zavar egy kicsit mikor lefele kell tuszkolni a tollakat, kiszont lefelé álló hegyeknélha szakálas vagy három élű akkor van mikor kihúzza a másikat is. Érdekesnek tartottam, hogy apám aki nagy melléfogás fan, kipróbálta a hadihegges fanockos vesszőkkel, arra számítottam hogy jól belerántja a kezébe:-p de nem! Tök gyorsan és ügyesen töltötte be azokat is igaz így 5mp/nyíl eredménye lett ami 2 mpel rosszabb... Szóval ismét elismerem h jó felfele is és én is elkezdem gyakorolni, mert hát a tények ugye makacs dolgok:-D! Ezért is akarok egy mongol henger tegezt összeállítani valamint egy mongol lammellás páncélt is. Akinek van hozzá valami jó anyaga - gondolva itt elsősorban Vaspók úrra:-) - nagyon szépen megköszöném, ha küldene! Más! Most küldte át egy archeozoológus ismerősöm a szakdoliját a szntkirály környéki kunok állattartásáról, akit érdekel a téma szívesen megosztom! Kellemes hétvégét!

2010.01.22. 20:36 Vaspok

Üdv! Ez egy kazár vállvédő, és lábszárvért lapok, vasból :  http://www.rus-druzhina.ru/gallery/Kon_i_vsadnik_GIM/khazar04 http://www.rus-druzhina.ru/gallery/Kon_i_vsadnik_GIM A Tibi által belinkel könyv vitézének lelete:  http://www.rus-druzhina.ru/gallery/Kon_i_vsadnik_GIM Vas ing, mell korongok... http://www.rus-druzhina.ru/gallery/Dmitrievskaya/pogr_ris Ja karvért, kábvért...:-) Igaz ez már 13-ik századi.. Meg ez is : http://www.rus-druzhina.ru/gallery/Ozernovski_mogilnik/Ozerny   Majd szétmézek még...:-) De a kazár lábszárvért is csíkokból áll mint a valsgardi karvért!

2010.01.22. 19:07 Márton

Köszönöm a képet a lamellákról Turas! De egynelőre eléggé kételkedem a hitelességükben. Engem leginkább a jóval későbbi mongol és tibeti lamellákra emlékeztetnek. Tudnál róla valami megbízható forrást adni? Vaspók! Te ismersz lamellákat a 8-10 . századból, a kelet-európai szteppéről?  Hasonló a helyzet a karvértetel. Az orosz rekonstrukciós rajzokon nagyon gyakran feltűni 8-10. századi sztyeppei harcosokon egy jellegzetes vascsíkokból szegecselt karvért (A Történelem, Modern ábrázolások menüpontban is látni ilyet). Ennek abrázolását a nagyszentmiklósi kincs győztes fejedelmén ismerem. Valamint tudok egy leletről:  7. sz. valsgärde, viking. Ti tudtok ilyen leletéről a sztyeppéről?

2010.01.21. 08:00 Turas

Batír! Mitől sérülékenyebb egy fa "nock", mint egy műanyag? Ha szerinted a fa egy kis zötykölődéstől letörik, akkor hogy fog ellenállni a hirtelen töltés és a lövés közben felmerülő erőknek? Szimurg! A két vagy a három db. (küllős) függesztőkarikás tegezre gondolsz? Az oroszok már egy ideje isemerik :D. Üdv, T

2010.01.20. 23:47 Szimurg

Vaspók! Tudnál küldeni a balkai leletekről (főleg tegezek, de minden jöhet) jól használható, nagyítható képeket? Nekem is van pár, de az sajnos édeskevés... Előre is köszönöm! Minden jót! Üdv, Ádám (sadam895@gmail.com)

2010.01.20. 22:38 Vaspok

lehet hogy van olyan sír, ahol heggyel lefelé álltak a nyilak...   De ezt úgy is kéne nézni, hoogy a mellékletek mire is utaltak? Vasvázas teggez van-e? Szablya, fokos van -e? Lovas temetlezés-e?Harci öv van-e? Mert sok olyan sírról tudok amiben csak bokatájékon van pár nyílcsúcs, de semmiféle katonai felszerelés nincsen benne ! Így lehet az egy civil vadász is a nyilaival akinek olyan tegze volt mint a Balkaiak....! Nem mindegy szerintem a dolog... Mert azt is tudom mutatni sír rajzzal ahol  van pár nyílhegy...és az biztos, hogy néhány elmozdulhatott, ugyanis pár felfelé áll a vállnál, de vannak lefelé mutatóak lejjebb is...! László Gyula is hivatkozott olyan esetre amikor vándoroltak a tárgyak egy sírban... Azt érdekesnek tartom, hogy pl karoson is a vasvázas tegezben in-situ nyílhegyek egybe voltak rogadva kissé...a tegezszáj keretén belül...! Míg a leggyakoribb lefelé álló nyílhegy leletek igencsak kevésbé tartanak egy irányba :-( Én egy kötegbe korrodálódott nyílcsúcs köteget lefelé helyzetben sosem láttam! Számomra az hihetőbb lenne, hogy merev katonai homokóra tegezben kerültek földbe...ha még a vas erősítés is ott lenne körben....:-) Sokat beszélnek, és írtak róla....de senki se mutatja a sírrajzot róla...:-(

2010.01.20. 21:20 Tibi

Batir, lehet hogy van olyan sír, ahol heggyel lefelé álltak a nyilak, de korabeli kép egy sem! Legalábbis én még nem láttam.

2010.01.20. 21:02 Vaspók

Üdv Szimurg! Ez nagyon egyszerre ment...:-) A Vörsi tegez abszolut gáz rekonstrukció :-() Azokkal a kis hurkokkal eléggé lassítják a tegez gyors töltését, mégha egyszerre is tolja be a összes vesszőt a tegezbe! Valóban nincsen igazán nyitott oldalas tegez a leletek között tudtommal se ! De azt nem írom alá, hogy mindenképpen gyengíti a szerkezetet egy esetleges nagy ajtó ! Kérdezd meg az oroszokat miért alkottak néhány nyitható oldalas tegez rekonstrukciót meg ? Hátha csak errefelé nem közölték az alapul szolgáló leletet ? Amúgy Révész úr vas pálcáival is lehetne zárni, és gyorsan nyitni egy tegezt....jobban mint a Vörsi módon...:-)) De mint lentebb is írtam...a tollazás nem ok rá, hogy ne lehessen felülről betárazni egy homokórás tegezt...

2010.01.20. 20:47 Vaspok

Üdv! Miért leng az a tegez? Milyen szögben áll a tegzed ? Pl Zsolt is függőlegesen tartja és ezerszám látni, hogy nem úgy kell ! Ha felülről nyúlsz, belenyúlsz ! Oldalról.alulról  kell ! Ha a tegez szöge kellőképpen ferde akkor nem fog úgy ugrálni ! Mennyire teli tegezből könnyű kihúzni egy lefelé tárazott hadi vesszőt? Mert Hidán úrnak egy teljesen betöltött tegezből még gyalogosan is egyben jött a fele tárnyi mikor egyetlen vesszőt húzott ! Nem tudom elhinni, hogy egy full tegezben ne akadtak volna egybe a szűk nyaknál a hadi vesszők lefelé töltött állapotban !   De ha mutatsz egy avit róla akkor szívesen nézem :-) A tollazás, ,itt is nehéz elhinni, hogy abszolut teli töltött homokóra tegeznél vágtában kirántott egy nyíl esetében ne sérülne a tollazás ! Ráadásul éppenséggel egy fél tegeznyi vesszőnél szintén sérül a tollazás ha sokáig nem lősz többet, csak vágtázol! Tehát a felálló hegynél betöltéskor sérülnek a tollak elv igazából előjön lefelé álló hegyes töltési módszernél is hosszú távon fél tárral lovagolva szintén ....!   Egy apróságot azonban ne feledjünk a sérült tollak esetében se el ! Méghozzá csak azt, hogy egy lovasíjász sereg nem pontlövőket alkalmazott tömegesen, hanem olyan egységeket akik területet lőttek be! AZ PEDIG NEMCSAK ÉPP HANEM SÉRÜLT TOLLÚ VESSZŐVEL IS MEGOLDHATÓ ! SŐT TOLL NÉLKÜL IS ! Én bezony rengeteget lőttem olyan távra amit nomád közelharcnak szoktak nevezni...20 méterre...teljesen tollatlan, különféle magyar hegyes vesszővel ! Elég gyakorlás után mindegy mekkora a vesszők közti különbség (súlyban,súlypontban)azért egy kb méteres  célra kapáslövések esetén is igen közel ültek a vesszők! Ehez kéest egy lerongyolódott tollú vesszővel még eredményesebb a célba találás.,..:-)   Tehát egy krabeli lovasíjász messzire is el volt a nem tökéletes tollú nyilaival, és 20 méterről is esélyes volt minimum a lovat kilőni a üldöző alál! Ne a Kassai (és mások általi) íjászbemutatók koron lövéseből induljatok ki, mert az tlves képet ad az akkori katonai íjász alap követelményekről... Ráadásul ha jó figyelmesen nézzük újra a korongra lövéses bemutatókat akkor látni, hogy 1 a korongot szinte nyílvessző elé dobják a segédek !l 2.: még így is tévesztett már Kassai is sokszor! Ez minden csak nem egy nomád lovasíjász hiteles képe ! Nem véletlenül írta Kőhalmi Katalin is, hogy a Mandzsuk is megkülönböztettek ERŐS, ÁTHATOLÓ STB LÖVÉSEKET... Azaz az áthatoló az talált, de az erős ha talált se ment át a célon, de állítólag azt is eléggé elfogadhatónak tartották, ha a lovas egyet se talált el a célok közül, viszont megfelelő ritmusban, és gyorsasággal adta le a lövéseket ! Pedig ezek még nem hobbi lovasíjászok voltak...mégis említik, hogy nem mindenki...sőt a többség egyáltalán nem volt mesterlövész !   Ezt nem ártana figyelembe venni a nagy érveléseknél, hog a toll épsége mennyire is fontos ! Mert igazából egy nomád közlegénynek nem volt feltétlenül sok épp tollú vesszőre...! Az abszlout kevés mesterlövészt meg el tudom képzelni egy olyan tegezzel ahol a vesszők közt távtartó van mint a japán szamurájoknál... Mert csakis így nem sérül meg egy toll se a nyilakon ! Kevesebb nyíl, de halálosan pontosak! De azok valószínűleg vezérekre lőttek, nem seregekre...

2010.01.20. 20:47 Szimurg

Üdv! TEGEZ:      Egyértelműen az oldal nyitását szolgáló fedelet nem ismerek, az egyik vörsire mondja azt Dr. Költő László, de a gyakorlatban nem életképes a rekonstrukciója, én inkább a függesztés részének tartom az egyébként zárszerkezetként-akár véletlenül- összeillő kovácsolt vas elemeket. Az egyenes, hosszú vaspálcák ilyen szerepe elég valószínűtlen.(A Dr. Révész László féle rekontsrukcióra gondolok itt.)   Egyébként meg sokkal sérülékenyebb lesz a tegez, ha megbontod a felületét... Vágjatok el hosszában egy papírcsövet, pár helyen rögzítsétek, és nézzétek meg, mennyivel sérülékenyebb, mint eredeti állapotában...Bocs Vaspók, de a Te egyébként igen elmés rekonstrukciódat sem tartom életképesnek, mivel nincsen nyoma, és felesleges szöszmötölés...ha valaki a kezembe nyom egy tucat vesszőt, kb. 3-4mp-en belül már kiröppen az első nyíl... Arról nem is beszélve, h ismerek 5-6 megmaradt kéregtegezt, és oldalajtónak egyiken sincs nyoma..nekem egy 9cm széles nyakú és szájú tegezem készült teszteléshez( marha nyakbőr fehér szigszalag rögzítéssel...ronda és tanulságos, majdnem mint a "csokitó":-) ), és gond nélkül beraktam egy tucat vesszőt...mivel a legtöbb nomád vessző igen hosszú, de rendkívül lapos tollakkal van ellátva, nem értem, h ez hol gond.. .A nockok sérülésére nem láttam még ilyen töltés miatt példát, pedig 2cm-es deszka aljat használok én is, és volt már szerencsém vágtából tesztelni.   Batír: nem elég stabil a tegezed rögzítése, és hiányzik a tető, ami megakadályozza, h felülről nyúlj rá. Ha a tegezszájad stabilan az oldaladon van, a kezed természetes mozgásának irányában, piszok gyorsan lehet tölteni. Nekem sikerült 3mp/lövés alá menni így. Ha vége lesz a vizsgáimnak, írok egy rövidke tanulmányt a függesztésről, meg skiccelek hozzá pár r. rajzot, oszt próbáljátok ki.   Aki tudja, nézze meg a vörs-papkert-b. lelőhely 561-es sírjában lelt hegyeket! No, azt vegyétek ki heggyel lefele, h ne rántsátok ki az összes többi vesszőt! Egyébként azon sír tegezövének elméleti rekonstrukcióját leskicceltem az ásató régésznek, aki elfogadta az ásatási megfigyelései alapján, s a szerkezetet teszteltem lóról...működött igen szépen, sőt, gyalogos vadászíjászversenyen is jól vizsgázott a Mecsekben. A tegezöv másolatának elkészítését pedig a közeljövő (max. 1-2 hónap) feladatai közé soroltam. Megjegyzem, az eredeti veretek és a tegez összes megmaradt alkatrésze voltak a kezemben. A nagyon szűk nyakú tegezekből, nagy hegyekkel NEM LEHET RENDESEN heggyel lefelé tölteni, de elismerem, h a homokóra tegeznek is lehetett több típusa, melyek közül volt, amit használhattak heggyel lefele töltve is. Ne kíméljetek a hozzászólásokkal e témában! Minden jót Néktek! Üdv: Szimurg

2010.01.20. 19:45 Batír

Üdvözletem Mindenkinek!   Kaptam szakdolgozatomról 1-2 kritikát, amit megszeretnék köszöni, hogy vettékek a fáradságot elolvastátok és megírtátok észrevételeiteket esetleges hibáimat! Vaspók kérdéseire szeretnék válaszolni: Szakdolgozatom kb másfélévvel ezelőtti állapot, azóta én is sokminden ott foglaltakat kicsit másképpen látok. A lándzsa technikákat én is viszaredukáltam csak a szúrásra, mind elméleti, mind gyakorlati eredményeim miatt. Van egy elborult öcsém akivel lovon tudom gyakorolni a harci technikákat. Így rájöttem hogy lándzsával sokkal érdemesebb és eredményesebb szúrni, a lándzsa hegyeket vizsgálva ugyan erre jutottam. Lovon egyébként is pontosabb a szúrás. Így ebben a kérdésben szerintem egyet értünk:)! A tegezes pontok: igen sokféle hadihegyekkel, fa nockal próbáltam/lom a töltést. Lovon nekem párszor belevágott a feláló hegy:( Én elismerem: - lehet így lőni lovon, én is tudok és nem sokkal lassabb mint tollal felfelé!                             - leletek és ábrázolások vannak erről                             - források is szólnak róla Tehát elterjedt volt a vesszőket feláló heggyel a hengeres tegezbe technika! DE! vannak sírok ( ikervári) ahol lefele néznek a tegezbe a hegyek több tegeznek vastag 2-3 cm-es fa alja volt, ha pedig kezd fogyni a vessző és vágta közben óhatatlanul kileng a tegez ezáltal benne a nyilak, ami a fa nockoknak nem tessz túl jót! Ha a nock megsérül akkor a nyílnak satu! A régészeti feltárások a tegezeknek csak egy részénél találtak oldal nyitható fedelet. Ha pedig az nincs akkor a tegezszájon keresztül elég macerás a betárazás. Akinek van más tapasztalata írja meg:)! Véleményem szerint, lehet felfele és lefele is mind kettő működik! Vannak előnyeik hátrányaik is. Én próbálom mind a kettőt azt csak lesz belőlem valami:D! A forrásokhoz annyit: kár hogy nem voltam akkoriban fórumozó biztos szélesebb lett volna a források palettája:)! Azóta én is 5* annyi anyagot gyüjtöttem és rajta vagyok az oroszokon! Akinek van valamilye szívesen fogadom! Egyenlőre röviden ennyit:-)!

2010.01.20. 17:52 Tibi

Miért, mi van a fokéllel? Én már nem emlékszem. Alapelvem az, hogy semmit nem törlök, bármekkora hülyeséget is ír valaki, de a ló hasának felmetszését a fokéllel le ne merje valaki írni!:)

2010.01.20. 17:44 Tibi

Köszönöm Szuku76, a szip-en elküldtem a lakcímem!

2010.01.20. 17:26 Vaspók

Igen Saggittarius valóban nagy számban vannak fokéles görbe szablyák a leletek között:-) Mi ebben a különleges? Ami különleges benne az az , hogy van szép görbe fokéltelen szablya is, meg van tök egyenes, fokéles , megtört markolatú  penge is ! Ez akkor szablya-é, vagy csak előképe lenne az itthoni átlakított nyugati egyenes kardoknak amiket megtört markolatúvá szabtak át ? Az itthoni irodalom szerint ezek az átszabott nyugati fegyverek teljesen használhatatlanok, és amúgy is ritka próbálkozások...tehát zsákutca :-( Ehhez képest keleten jóval a honfoglalás előttre datálhatóan mégiscsak van egyenes, fokéles, görbe markolatos penge mint fegyver...és még a 19-ik században is gyártják itt-ott...! Zsákutcának, működésképtelennek tartani ezer éven át gyártott fegyver formát eléggé marhaság szerintem! Kiragadni azt, hogy a zsákmány kardot ugyanilyenre szabva az más, az rosszabb mint az eredetileg ilyenre gyártott fegyver...az is marhaság... Azt állítani, hogy de egy normann kard akkor is nehezebb mint egy szintén egyenes keleti penge az is csak sacc/kb vélemény mert van olyan keleti egyenes, görbe markolatos penge fotóm ami kétszer szélesebb pengével bír mint egy 10-ik  századi normann kard...mégis használták...   Tehát ebben épen ezek a különlegességek a érdekesek, nem a szabványos szablyák! Szerintem... A lándzsa hegyek is igencsak azt mutatják, hogy ezekkel nemigen tudtak vágni! Aki nem hiszi az nagyítsa ki a hegyek penge metszeteit M1:1 méretben és papírból vágja ki, aztán hasonlítsa össze a kapott metszetet egy vágóeszköz, mondjuk egy szablya metszetével... Igencsak távol állanak... Persze írhattam volna azt mint Tibi : HOGY GYENGE A KÖPŰJÜK...! Ez is igaz... Meg az is, hogy ha vágni akarunk velük akkor nagy lendület kell hozzá....és azzal szépen kinyílik a test védelme, és egy  mameluk technikás szúró lándzsás megölne könnyedén !   A lendítéseknek van szerepe, de nem félkörívben, csak annyira amennyire kell, hogy egy lándzsa hegyet félre üssünk ! Tehát a lendítések gyakorlandóak, de a lehető legszűkebb ívben, nem vágási hanem védési célból Persze aki úgy hiszi, hogy azért is vágni kell, egy ilyesmi hegyes eszközzel az tegye csak nyugodtan :-) Van itt a könyvben pár eredeti minta ...készíttesse el bármelyiket és használja...de a vágáshoz ne szabja vastagabbra a köpűt, ne vékonyítsa el az élt se ! Akkor lesz egy  egfelelő teszt eszköze...! Vághat vele bármit ami eszébe jut, de nem tököt, dinnyét mert azokat vágtázó lóról még egy erősebb karton papír is átvágja ! Vágjon pl. szalma köteget...ha viszi ám legyen  ha pontos másolat heggyel sikerül akkor én visszavonom a véleményemet és elhiszem, hogy lehet vele vágni, és csakis arra jó...:-)

2010.01.20. 17:08 szuku76

http://www.flickr.com/photos/elite-bogen/sets/72157623104403315/show/

2010.01.20. 17:04 Szuku76

Szia Tibi, felrakom ide is a linket az augsburgi csatáról! Ha küldesz nekem egy lakcímet, kapsz egy sorozat katonát ajándékba ;-).... Üdv Szuku

2010.01.20. 16:13 Sagittarius

Márton, lehet tudni valami közelebbit a ti vizsgálatotokról is? (módszertanra gondolok) Csak azért, mert az a bizonyos "szegedi" vizsgálat elég rendesen felkavarta a honfoglalás-kori ló körüli állóvizet, de hogy azonos mintán vett hasonló módszerekkel végrehajtott két elemzés ennyire eltérő eredményt hozzon, az érdekes. A laikus -mint én is- már nem tudja hova kapkodja a fejét, mert mindenki "tudományosan" bizonyítja a saját genetikai igazát... Nem kellene erről valamilyen konferencián megemlékezni, és közvetlenül ütköztetni az álláspontokat? (nekem mint "felhasználónak" (alias: mezei user) van szerencsém mindkét fajtához a mindennapokban, előnyét-hátrányát is tudom mindegyiknek, de érdekelne, hogy akkor melyik az "autentikus"? :):):)  )

2010.01.20. 16:05 Sagittarius

Vaspók, rosszul látom, vagy a Tibi által belinkelt orosz mű rajzai közt nagy számban kerülnek ábrázolásra fokéles szablyák?  Nem akarom feléleszteni korábbi vitánkat, de ezeket csak használták valamire...:) Vagy nem?

2010.01.20. 12:53 Márton

Üdv Batír! Elolvastam a szakdolgozatodat. Gratulálok hozzá, nekem tetszik! A legtöbb dologban egyetértek veled, illetve én is hasonlóan látom. Amivel nem értek egyet az nálam is, akárcsak Tibornál vagy Vaspóknál a lándzsa- és a tegez-használazban van. Amihez azonban úgy érzem teljes joggal írhatok kritikát az a "Nomád ló" című rész. Napjaink genetikai vizsgálatai kimutatták, hogy a háziló kizárólag a tarpántól származik. A mára hihalt tarpán az eurázsiai vadló egyik alfaja volt. (nem "törzs" ha meg "törzsterület" akkor az egybe van) A vadló másik alfaja a taki, vagy przewalski ló. Ezt az alfaj is majdnem kihalt, de álllatkertekben sikerült megmenteni, és a természetbe (valamint a Hortobágyra) visszatelepíteni. A mongol ló, akárcsak az összes többi háziló a tarpántól származik, igaz, állítólag a mongolok szoktak belevinni taki vért is, hogy gyorsabbá, ellenállóbbá tegyék. (Bár dolgozatod szövege nem szakszöveg, azért olyanokra figyelhetnél, hogy a "szép alkatú állat" szubjektív fogalom, valójában semmitmondó megjegyzés.) Az én szakdolgozatom meg egyébként pont a hucul lófajta és ezzel kapcsolatban az ősi magyar ló genetikai kutatásáról szól. Így pontosan tudom, hogy a szegedi kutatás, bár nagy munka és szép eredmény, de nem elég reprezentatív. Az Állatorvosi Egyetemen más (szeintem pontosabb) módszerrel végzett kutatásaink alapján mi némileg más eredményeket kaptunk: ugyanezen 10. századi lovakat viszgálva azt találtuk, hogy azok bár valóban közel állnak genetikailag az akhal tekéhez is, legközelebb a kínai, mongol és egyéb ázsiai kislovakoz, valamint az izlandi, fjord és hucul kislóhoz állnak. Eredményeink, a csontleletek vizsgálatával kapott eredménykkel teljesen összhangban állnak. (Ezzel szemben akhal-tekére hasonlító csontváz egy sem került elő.) Fontos lenne azonban hangsúlyozni a szegedieknek is, hogy az hogy valami valamihez genetikailag hasonlít, még nem jelenti azt, hogy testfelépítésben is ugyanúgy hasonlít. A testfelépítés tekintetében a csontvázkból tökéletes információink vannak. Fontos megjegyezni azonban, hogy mindkét kutatás csak az anyai vonalat vizsgálta. (Talán valamikor egy cikk is felkerül erről a kutatásról az oldalra.) Persze ez utóbbi nem téged kritizál inkább a forrásodat. Nagyon röviden egyenlőre ennyit :)

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]