Új bejegyzés Frissítés

2006.04.07. 09:02

Még egy kérdés : tollal felfelé tartott nyilat kihúzva mennyi idő alatt leszel lőkész ? Mert manapság automata pisztolynál három másodperces átlag kell egy fegyveres őrnek rendőrnek a tűzkész állapotig ! Ehhez képest én az öt-hat másodpercen belüli időt jónak tartom heggyel felfelé tartott nyilaknál...:-) Persze nem vagyok egy Kassai...stb...de ne feledjük a taktika nem igazán követelt ennél gyorsabb lövéseket, és pontosakat meg pláne nem... Az csak a vadászok számára volt létfontosságú szerintem, mert egy medve pár nyíllal a testében még kinyír, de amikor az üldözésben a lándzsást közel engedték magukhoz az íjász lovasok egy lóhossznyira akkor az könnyű célpont volt ! Mivel pedig állítólag a magyarok nyila ellen semmi nem védett így elég volt a törzset kilyuggatni némileg :-)) Erre jó példa a leírás ahol a Mandzsuknál (ha jól tudom) megkülönböztettek az íjászversenyen többféle jó és kevésbé jó lövéseket : volt ugye a pontos, de volt amikor nem talált ugyan de értékelték ha a lövés erős, áthatoló volt....és volt amikor csak azt becsülték, hogy rendes ütemben adta le a lovas a lövéseket a célra ! Hiszen az eredményes nyílzáporhoz ez a két dolog kellett csak : áthatoló lövés(páncélon?) és ütemre (parancsra !) leadott egységes sorozatok.... Nyilvánvalóan a vadászok közül kerültek ki a mesterlövészek, hiszen ők minden nap használták a fegyverüket ....míg a hétköznapi tevékenységük közben a közszabadok nem valószínű :-( Hiszen az eggyik íjjat készített, a másik nyerget, szablyát...stb..nem lehetett otthon mindig a fegyver a kezükben... csak ha muszály volt ! Persze gyakoroltak ők is... többet is mint mi manapság, de azért nem voltak olyan jók mint a vadászok ! A meterlövészeket még a világháború idején is szívesen képezték át hivatásos vadászokból !

2006.04.07. 08:30

Helló! Nos az a szoborkép sajna nem került elő :-( Viszont van hun korból koreai lovasokról képem egy falfestményrajzaként ! Ahol egy kettős tartóban van a lovas jobb oldalán az íj és a nyilak is ! Mindenütt az olvasható róla, hogy leengedett húrú íjjat tartottak benne...de ezen a képen bizony felajzott fegyvert tart benne minden lovas :-) Azonkívül erősen páncélozva is vannak egy szálig...! Sőt egy közeli töredékes kép részleten az is látszik, hogy kétkézre kapható kardot viselt jópár ember közülük ! Azzal könnyebb ugye páncélt átvágni.... Ha érdekel a kép, és még jópár lovasíjász korabeli ábrázolás (pl kőbabák....azaz sírszobrok) akkor adj meg egy ímélcímet és elküldözgetem neked, te meg szépen bővítheted a képtáradat velük ! Üdv Vaspók

2006.04.06. 18:46

Minek páncél ahoz, hogy egy versenyre kimegyünk, és ott sok ismerőssel versengünk. Nem áll szándékunkba harcba menni, igy tökéletes nekünk az egyszerü ruházat.

2006.04.06. 13:48

En is konnyulovassaghoz sorolom.(?) Mi az, hogy talpasijaszathoz felesleges? Ha hulyesegnek tartod, lovasijaszathoz is felesleges, senki nem fog rad loni. Ha fontosnak tartod, akkor a gyalogosnak is kell pancel!

2006.04.03. 16:55

Üdv! A börpáncélzatot én még a könnyü lovassághoz sorolom. Az persze, hogy volt a lovasainknak, de a talpasíjászathoz a páncl fölösleges! M.Marcell

2006.03.30. 14:34

A magyar lovasság utoljára a második világháborúban Nyikolajev városánál bocsátkozott harcba 1941. augusztusában. A huszárok rohamára egy német szemtanú így emlékezett vissza: „…Ismét kemény harcban álltunk a kétségbeesetten védekező ellenséggel, aki egy magas vasúti töltés mellett ásta be magát. Már négyszer rohamoztunk, s mind a négyszer visszavertek bennünket. A zászlóaljparancsnok káromkodott, a századparancsnokok azonban tehetetlenek voltak. Ekkor a tüzérségi támogatás helyett, amit számtalanszor kértünk, egy magyar huszárezred jelent meg a színen. Nevettünk. Mi az ördögöt akarnak ezek itt a kecses, elegáns lovaikkal? Egyszerre megdermettünk: ezek a magyarok megbolondultak! Lovasszázad, lovasszázad után közeledett. Parancsszó harsant. A bronzbarnára sült, karcsú lovasok szinte odanőttek a nyereghez. Fénylő aranyparolis ezredesük kirántotta kardját. Négy-öt könnyű páncélkocsi vágódott ki a szárnyakra, az ezred pedig a délutáni napban villogó kardokkal végigvágtázott a széles síkságon. (…) Eldördültek az első lövések, aztán mind ritkábbak lettek. Kimeredő szemmel, hitetlenkedve néztük, ahogy a szovjet ezred, amely eddig elkeseredett elszántsággal verte vissza támadásainkat, most megfordul, és pánikszerűen otthagyja állásait. A diadalmas magyarok pedig maguk előtt űzték az oroszt, és csillogó szablyájukkal aprították őket. (…) Most az egyszer az ősi fegyver győzedelmeskedett a modern felszerelésen…” Sagittariueques

2006.03.30. 14:32

Üdv!  "A bizonyíték nemléte nem a nemlét biozonyítéka!" A most Irakban meghalt amerikai katonákat sem kevlarban temetik el! A régi harcosokat sem csatába küldték a másvilágra, hanem pihenni! Az elhunyt mellé temetett fegyverek csak jelképek, rangjelzés, jellemző tárgyak nem a teljes felszerelés. A korabeli leírásokban nem emelik ki a páncél meglétét (utalás, azomban számtalan van rá): abban a korban ugyanis az általános volt. Az lett volna furcsa, ha valóban egyszerű kaftánban, azaz hétköznapi, civil viseletben vonultak volna hadba a nomád harcosok! A nomád népek harci kultúrája az egymás elleni harcban alakult ki. Képzeld el, amint két, páncélt nem viselő, de ugyanolyan ijakkal rendelkező sereg lövi egymást. Néhány óra leforgása alatt csak két kupac hulla maradt volna egymástól 300 méterre:). Nekem könnyebb elképzelnem páncélos lovakon egymás felé dübörgő páncélos vitézeket, akikről a nyílvesszők kavicsok módjára pattognak le... Sagittariuseques

2006.03.30. 13:17

Valóban, magyarországi honfoglaláskori sírokban nem nagyon találtak vértet.(a bőrvért elrohadhatott) Írott források viszont egyértelműen említik, és hitelesebbnek tartom mondjuk egy akkor élt ember leírását, mint egy olyan mai emberét, aki éveket görcsöl az elméletein, de meg se próbálja, hogy mondjuk mekkorát lehet döfni egy lándzsával. Bölcs Leó bőrvértet említ általánosságban. A lovakat is páncélozták korabeli leírások szerint. Mongoloknál és hunoknál volt nehézlovasság. Amelyik harcos megengedhette(vagy meg tudta csinálni) magának, biztos hordott vértet. Ehhez ne könyveket olvass, hanem próbálj fel egy páncélt, milyen érzés, meg teszteld, mit bír. (megjegyzem, ezt egyre többen ismerik fel, Kelemen Zsolt után már Kassai Lajos, Hortsin Tamás és a Csallóköziek közül is egy-kettő hord valami páncélszerűséget) Én magam is a visszacsapó íj csodálója vagyok, de a 300méteres lőtávból nyugodtan vonj le 100 métert. Tibi

2006.03.29. 22:32

Üdv! Nemnagyon értem, amiket irtál. Páncélos honfoglalók? Nos lehet, hisz mi magyarok sok népet, és velük együt kulturájuka és harcmodorukat is felvettük. De a seregeink ütőereje nem ez volt. A könnyü lovasok, fürge lovaikon, visszacsapodo íjaikkal és "szörfejben és fürdőköppenyben" Nyugaton a páncélosainkat már az első hadjáratnál szétverték volna. Miért is? Mert a germánok nehézlovasságaá és gyalogságal harcoltak (leginkább) Mig az ő nyilaik max 100m vittek a magyaroka akár 300m-t Valamint a mi seregeink létszáma joval kisseb volt, mint az europaiaké. Amugy a a nehézpáncélzat melyik könyvben olvasható? Én még nem találkoztam vele, pedig 1-2könyvet már átbujtam. Amugy érdekes oldal, sok sikert a további fejlesztéshez! üdv: M.Marcell egy "fürdököppenyes"

2006.02.13. 14:49

Egy aláírást ejthettél volna, húh! Tibi

2006.02.10. 22:59

húh...

2006.02.06. 23:01

Tibi : Kerestem a képet a könyvtárban, de vagy ellopták, vagy leselejtezték a könyvet, mert sehol nincsen, nemhogy a szokott helyén :-(( De van egy remény, hogy esetleg javítani vitték el a polcról ..... Vaspók

2006.01.22. 23:29

Üdvözlet Vajk! De jó lenne kimenni lőni egyet Ceglédre! Csak hát itt vannak a lovak meg kutyák, meg egyéb ebugatták akiknek igen sok, igen cifra nevű szerve van ám! Szóval most éppen vizsgaidőszak van, és ez elég ok. De hamrosan talán megint odajutok! Bővebb felvilágosítás az időpontról és súlyos kocanomaditásban szenvedőknek terápiás foglalkozás a sagittarius@vipmail.hu címen. Neked, és mindenkinek ajánlom Kun Péter oldalát a ma is létező lovasnomád kultúráról: www.lovasnomad.hu A sztyeppei nomád lóról szóló írásom hamarosan megváltozik, bővül. Üdvözlettel Sagittarius

2006.01.18. 15:12

Köszi, igyekszem! Sagittarius meg biztos emlékszik rád, szokott emlegetni valakit Ceglédről.:) Tibi

2006.01.17. 21:59

Üdvözlet mindenkinek! Az oldal nagyon jó, annyira hogy már minden részletét átolvastam, 2-szer is. Ezt az oldalt egy Sagittarius becenevű ember ajánlotta, remélem, emlékszel még rám Ceglédről... Vajk

2005.12.07. 16:14

Az a kép érdekelne, megköszönném. Ha egyféle vessző volt egy tegezben(ami a valószínűbb), akkor világos, meg lehet fogni oldalról a hegy alatt. Azt írtam, akkor kéne felülről benyúlni, ha valaki 15féle nyilat cipel, a tegez dugig van, és amit ki akar húzni, az belül van. Tibi

2005.12.06. 09:59

Nos a tegezhez annyit szólnék, hogy rengeteg korabeli ábrázoláson van heggyel felfelé a tartóban a nyílvessző...a kéregből, vastag bőrből készült homokóra fazonú tegzeknél ....! A mai mongol tegezben meg mindenképpen heggyel lefelé van, de nem is olyan a tegez ugye! Még az 1300-as években timurida lovasok is használták a honfoglalókéhoz hasonló nyíltartótt, és ott is a hegye volt felül a nyílnak.... Viszont ugyanakkor van olyan falfestmény ahol mindkét forma tegezt látni lehet, így mindkét nyílvessző tartó módszert alkalmazták egy korban, egy képen....tehát a tollal felfelé módszert is de más formájú tegeznél ! Plussz volt ugyanott övbe tűzve használt nyílköteg is.... Meg volt, hogy a jobb kéz fogta a plussz két-három vesszőt lövés közben a hegyük alatt közvetlenül... Ezt még a mai mongolok is használják elvileg mint gyors lövési módszert...pedig több mint ezer éves képen szerepel a technika..:-) Mellékesen pedig nem kell a hegyek közé nyúlni egy ilyen tegeznél sem, hiszen a gallér hosszabb mint a kiálló nyílhegyek, így a hegy alatt lehet megragadni a vesszőt....akár egy köteggel is egyszerre...de valószínűnek tartom a képek alapján, hogy 3-4 db volt amit egyszerre kihúztak..:-) A katonai nyílkészlet pedig jó eséllyel kétféle nyilat tartalmazott..nehezet, és könnyűt....amiből a könnyű lehetett a hegyes láncing ellen is jó, a nehéz pedig a széles nagy vágóélű nyíl ami lovak, és páncéltalan emberek ellen kiváló.. Ezeket pedig jó eséllyel két tegezben vitték egyszerre, így válogatni nem kellett.... Az egyik tegez derékon volt, a másik meg a nyeregkápa előtt, mint egy koreai lovas szobron....ahol szépen látható a két magyaros (?) tegez...:-)) Ha érdekel beszerezhetem a képet a szoborról...:-) Vaspók

2005.11.05. 12:21

Ja, hogy az kép akart lenni? Töröltem. Tibi

2005.11.05. 00:50

Tisztelt Márton! Az a tegez bármikor átalakítható nyitható oldalúvá, amit írtál. Át is alakítom egyből, ha rájöttem, miért jó heggyel felfele berakni a vesszőt. Valóban jó lenne egy sima henger is, de ha megvilágosodnék csinálnom kéne egy ilyet mellé. Tehát a köztudottan nem olcsó marhabőr spórolása érdekében csináltam ezt. (teteje meg lesz neki, az most készül) Egyébként látja valaki, mi van a hozzászólásom alatt abban a nagy mezőben, mert én nem. Tibi

2005.11.03. 21:14

Tisztelt Tibor! Tetszik a cikk a kocanomádokról! Csak nehogy te is azzá válj! A nyíltegez amit elkészítettél ugyanis nem az, amelye a nyilakat heggyel felfelé állították. Ugyanis ki próbálná meg a tollakat összeborzolva, a szűk nyakon át heggyel felfelé bedugdosni a vesszőket ebbe a tegezbe? A tegez amiről írtál az oldalán nyitható, így a egy egész köteg nyílvessző könnyedén beletölthető úgy, hogy a tollak legkevésbé sem sérülnek! Ennek a tegeznek egy másik alapvető tulajdonsága, hogy a teteje is zárható, így esőtől, széltől védetten szállíthatóak benne a nyilak. Az egész tegez alakja is úgy van kiképezve, hogy a vesszők tollas alsó részen szélesedik ki, hogy a tollak kényelmesen elférjenek. Így akár egy egyszerű hengeres tegezt is készíthettél volna: arra, amire neked kell az is megfelel! Sagittarius

[Friss hozzászólások] [130-111] [110-91] [90-71] [70-51] [50-31] [30-11] [10-1]