Új bejegyzés Frissítés

2008.12.01. 17:03

Üdv Vaspók!  Ha időd engedi, válaszolnál az előző levelem elsősorban hozzád intézett soraira? Köszönettel: Strohmayer Ádám

2008.12.01. 07:35

helló!   Nos a kínai tegezt is valószínűleg fíxre építették..és ami egész tegez van oroszban a kazazovói sisakos kiállításon az se igen nyílik az elülső oldalon...! De mint itt is íródott : lehet felülről is töltögetni... A tollak ugyan tényleg felborzolódnak tőle, de ha számításba vesszük, hogy ezek katonai tegzek, és nem mesterlövészt kívánó pontlövő versenyre  táraztak be nyilakat akkor nem számít némi pontatlanság a lövési eredményekben! Mivel főleg nyílzáporban gondolkodtak így csak annyira volt fontos a tollazás, hogy nagyjából előre röpüljenek a vesszők... Amikor meg közelharci helyzetben lőttek akkor tíz méteres távon belül akár teljesen tollatlan vesszőkkel is lehetett igen jó pontossággal találatot elérni ! Ez nem vicc ki van próbálva többhónapos gyakorlattal...akár tenyérnyi helyre is lehetett kapáslövéses találatokat elérni :-) Akik meg ugye íjjal éltek minden nap azok biztosan jobb eredményekkel lőttek mint én...! Nyilvánvaló lehetőségként kell számolni vele, hogy a nyitható ajtós tegezt  azok készítettek, vagy legalábbis használtak...akiknek az abszolut sértetlen tollú nyílvesszőre igényük volt, lévén vagy vadászok, vagy testőri, hivatásos katonai feladatuk lehetett... Így mint vezért óvók leginkább arra kellett törekedniük, hogy egy lövés, egy halott legyen az eredményük...!   László Gyula nagy-nagy név a szakmában de sokszor nem látta a fától az erdőt :-( A tegez ügyben is pl... alapul vevé a ázsiai falfestményt anyíltegez rekonstrukciójához... Azon egy elvileg középütt nyíló tegezt látunk..látott... Meg is rajzolt egy hasonló formát de igazából semmivel se lettüónk okosabbak..:-( Azaz mai nap nem oldotta meg miként nyílódott az az oldal nyílás..sőt senki se a utáéna következő tudósokj közül ...ez van.. Helyette csakis a kun tegeztre gondolt ki egy működőnek tűnő megoldást ! De eredetileg egy avar kori mintából kiindulva se avar, se magyar szinten nem adott rendes megoldást !   De így vagyunk a nyereg rekonstrukciójával is amit az akkori füredi tipuson mint alapon képzelt el... Ugyan ezt már többen is megkérdőjelezték azóta...még életében...de mégis be van keményen kövesedve, hogy eleink ilyen nyerget használtak...:-( Pedig a huszadik századig készítettek és használtak nem füredi szerkezeteket is ahol nem szíjjazták a kápákat hanem csapolták, szegezték, és nem volt leszíjjazott ülőbőr se a szerkezet része ! Noha keleten ezt éppenhogy korábbi szerkezetként írták le, és valószínűbb, hogy őseink ilyenen ültek, de ki meri megkérdőjelezni a nagy embert komolyan ? Fel-fel vetődött ugyan a lehetősége itthon is némely kutatónál, de igazából abszolut nem  erőltették a dolgot hiszen betakarva mindegyik verzió ugyanúgy nézett ki nagyjából ! Akkor meg minek ? A kutya se gondolt akkoriban a későbbi hülyékre akik ilyen aprólékosan szeretnék majd  megjeleníteni egyetlen adott kor vitézeit...:-) És még ma se nagyon gondolnak rá komolyan...:-( Na mindegy...Grózer is tud kábítani.... Amennyire én tudom a legtöbb sírlelet teljesen alkalmatlan íjkarok, na és markolati szögek pontos lemérésére ! Amennyiben felajzott fegyvert tettek bele pl. biztosan elmozdultak a karok mégis nem egy tanulmány igyekszik szögeket levenni róluk, sőt hossz méreteket...de  nem tudják mekkora volt az elmozdulásuk a húr szakadása esetén, és milyen irányú ? De leeresztett íj esetében se jobb a helyzet : mégha el se mozdultak a csont lapok akkor se tudjamegmondani milyen vastag volt a fa alap, és az ínréteg.. Így nem állítható magabiztosan mekkora volt az eredeti íj ereje, és rugalmassága, húzáshossza..! Testmérettől teljesen függetlenül ! Csak két példa...Szkíta korban rövid íjjakkal számolunk lévén ezek vannak az ábrákon...utána nőttek az íj méretek  folyamatosan az emberek méretével...elméletben legalábbis.. Mégis a török korra gyakorlatilag újfent megint csak kisebbek lesznek az íjak...! Miért is ha az emberek átlagos mérete tovább is nő ? Ha ezt figyelembe  vesszük ...és kell...akkor kábítás a százalékos növekedése a mai replikáknak, mert semmi szükség sincs rá... Főleg, hogy már szkíta sírból is került elő két méter körüli óriás...meg magyarból is magasabb vitéz mint az állítólagos korabeli átlag... Mégsem sikerült ilyen  igencsak eltérő fegyvert találniuk benne minT biztosan hosszabb íjjat, eltérő szögű karokkal...mint Grózer említi A SZÜKSÉGES  VÁLTOZTATÁSOKRÓL... Már a tizedik században elkezdtek összefelé menni a korabeli íjjak..miközben az emberi átlag magasság egyre nőtt..! Most akkor a régiek hülyék voltak hozzá ? Valahogyan én nem hiszem, hogy ok nélkül csökkentették az íj méreteit... Egy példa még török íjra: szpáhi lovas képén igen kicsike íj van a lovas oldalán...de egy janicsár vállán meg igencsak nagy ! Mindkettő török íj, mégiscsak  jelentős méretbéli eltéréssel rendelkeznek ! Mégsincs gyalogos török íj készítve... Szóval ezt a testmagasság dolgot történelmileg éppenhogy cáfolják az elérhető adatok...mert az emberek nőttek az íjjak meg többnyire összefelé mentek ugyan de találhatunk extra kivételeket... Alapból annyi biztos, hogy a lovasok többnyire kisebb méretben használták az íjjakat, de a szerkezetet változatlanul megnövelve akár gyalogosként is lehetett használni formai eltérés nélkül... Lévén a nagyobb húrhossz-íjtest mellett mindenképpen nagyobb lesz a húzáshossz a karok szögénel változatlanul hagyása mellett is ! A karok szögét mellékesen ugyan nemigen vehetünk le a sírokból pontosan, de a csontvégek kialakítása azt mutatja, hogy minden népnél igencsak sokféle lehetett...lévén, hogy nem volt szabvány akkoriban..ahogy ma sincsen..:-) Tehát nem kell hozzá fal duma...lehet többféle íjjat készíteni anélkül is... Ha csak a biztosan mandzsu kori íjkészítős korabeli szak műveket nézzük meg (aki látta)akkor egymás mellé is többféle fazonú íjjakat rajzoltak le ! No megyek enni, és dolgozni...   Üdv Vaspók

2008.11.30. 15:36

Üdv: A szaru íjam nem a Grózer-művek terméke, ő tud nagyobb húzáshosszal is készíteni, viszont a sírleletek alapján rekonstruált méretnél kb. 20%-kal nagyobbra készíti tudtommal a magyar íjait. A honlapjáról idéznék: " Ha valaki eredeti anyagokból (szaru - fa- ín) készít íjakat, az alapanyagok mérete behatárolja az íj lehetséges méreteit. Az íj arányait kell úgy kialakítani, hogy emberléptékû legyen. Tehát, hogy a maximális húzáshossz minimum 28-30" legyen. Az általam készített modern anyagú, de hagyományos jellegû íjak is úgy készültek, hogy figyelembe vettük a régi természetes alapanyagú íjak méreteit. Gondolok itt a szkíta, hun, avar … stb. íjakra. Természetesen mivel a mai átlagmagasság nagyobb, mint az ezer évvel ezelõtti ezért az íjakat is arányosan nagyobbra méreteztük. Itt kulcsszó az arányosságon van, mivel ha egy íj méretét növeljük, akkor legtöbbször például a markolati szögét is növelni kell. Egy másik fontos megjegyzés ezzel kapcsolatban, hogy az íjak csak annyival lettek nagyobban, amennyivel a mai kor emberei is magasabbak. Ennek ellenére, mivel az egyéni íjászstílus sokféle lehet, a legtöbb íjtípusnál kialakítottunk az átlagosnál nagyobb húzáshosszú változatokat. (pl. magyar alap íj létezik akár 33-34" húzáshosszal is). "   A homokórás tegezt ha a mongolok és törökök által is használt hosszú, de nagyon lapos tollú vesszőkkel töltötték meg, szerintem símán lehetett felülről is tárazni.Mivel szerintem nem is voltak olyan merevek a tollak mint napjainkban, és közvetlenül lövés előtt, töltés közben  végig lehet simítani az esetlegesen felborzolt tollakat különösebb időveszteség nélkül, no meg ha jól tudom a Vaspók belső oldalán bemutatott kínai(?) tegez sem volt nyitható, véleményem szerint a tegezpaláston lévő ajtó bár praktikus lehet, de nem szükségszerű. Vaspók! A normális tegezrekonstrukció nekem is szívügyem, és a nyárra mindenképp szeretnék egyet tisztességes anyagokból elkészíteni. Bőr / kéreg test, kovácsolt vasalatok, karcolt/faragott csontlapos díszítés, stb. Olvastam olyan elképzelést szip fórumon, mi szerint a vaspántok belül lettek volna a tegezen vázként. Ezt a fenékpánthoz hozzározsdásodott vaspálcák, az azok egyikéből kiugró függesztőfülek, s a fedlapra ráhajlított vasalások szerintem kizárják. De szívesen meghallgatok más véleményt, ha tudtok mit hozzátenni, esetleg cáfolni állításom.  Van egy használható rekonstrukcióm a tegezövről is, a hármas osztású szíjelosztó karikák helyét és pontos funkcióját próbáltam meghatározni ábrázolások és sírleletek alapján.Ha lesz időm lefirkantani s digitalizálni, valahogy elküldöm. Az említett videót el tudnád küldeni? Kihasználva az egyetem nyújtotta lehetőségeket, a honfoglalás-kori tegezről szeretnék egy komolyabb dolgozatot írni, melyhez a régészeti anyagokba viszonylag jól belelátok, s talán sikerül képet szereznem Oroszországban, jó állapotban megmaradt csontos tegezről is. Sok hasznos információt viszont innen a Vendégkönyvből szereztem( köszönet érte!), melyeket szeretnék felhasználni az említett munkámhoz. Ehhez szeretném kérni szíves hozzájárulásotokat!  (Persze lábjegyzetelném tisztességesen) Minden e témába vágó további anyagot jó szívvel fogadnék az e-mail címemre: sadam895@gmail.com Előre is nagyon köszönöm!  Üdvözlettel: Strohmayer Ádám

2008.11.29. 18:48

Üdv! Köszönöm a kielégítő választ Vaspók! Egyébként pont azért kezdtem kételkedni a meghatásrozáodban mert megpillantottam a kazakovói sisakot, vagy legalábbis egy hozzá hasonlót  egy orosz rekonstrukciós rajzon. A rajz mellett a következő szöveg áll: magyar harcos 9. század. Márpedig az oroszok szokták tudni mit ástak ki a földből! Még egy kérdés sisakokról: szerinted a 10. századi chernigovi sisakot, illetve ahhoz hasonlót viselhetett magyar harcos? Láttam már ugyanis orosz, lengyel, kazár, de még normann harcos fején is ábrázolva. Egyáltalán ez a sisak egy "egyszerű harcos" átlagos sisakja, vagy egy "előkelő vezér" egyedi sisakja lehetett? Mert a sok ábrázolás azt sugallja mintha nagyon elterjed lett volna a korban, vagy csak nagyon szeretik rajzolgatni? A tegezről: Találtál arra egyértelmű bizonyítékot, hogy ezt a fajta "homokórás tegezt"  hogyan tölthették meg? Mert László Gyula szerint oldalt nyílos volt, ami sok ábrázoláson még valószínű is lehet. De sok ábrázoláson meg semmi nem utal rá. Fölülről megtölteni a keskeny szájon át meg nem lenne logikus vagy mégis az a legegyszerűbb. Nem tudom. Neked van valami fényképed, ábrázolásod, rekonstrukciós rajzod ezzl kapcsolatban? Flesch Márton

2008.11.28. 21:55

HELLÓ! Több okból is Egy: orosz területeken (is) használtak tovább egy tipust mint amíg divat volt.. PL.  az úgynevezett rusz sisakokat hatszáz körüli évekből is isernek...de még 1200 után is fel-fel tűnik ..ha nem később is...! Ilyen a hazai pécsi sisak is.... Kettő: ha ismered az Árpád népe előtt című kis könyvet akkor abban is ilyen tipusú sisakot (avar korit) rajzoltak a rekonstrukcióban a vitéz fejére... Ismerem annak a lelet rajzát is.. Három: mostanában találtam egy szintén hasonló sisakot orosz muzéjban de azt nem kilencedik századra tették.. Négy: egy nyugati könyvben van szintén ilyesmi sisakot viselő figura sztyeppi lovasok közt... Jellegzetessége pedig, hogy avar kori pengéje van, és ugyanúgy csak mellet védő, lamellákból fűzött mellvédője van mint egy hazai avar vitéznek is... Legalábbis a sírből ugyanilyen páncél lap került elő...:-) Utolszor: érdekes módon ezt a sisakot igazából kilencedik századi harcosok fején még nem láttam orosz szakkönyvek rekonstrukcióján...:-( Arra a korra szinte kizárólag a rusz sisakok verzióit rajzolják ! Elgondolkodtató...szerintem..hogy a rengeteg e korral (kilenc-tizedik század) foglalkozó orosz hagyományőrző közül senki se hordja ! Amúgy jópár biztosan hibás múzeumi felirathoz volt már szerencsém...még itthon is, nyugaton is...de még oroszoknál is...! Ezért el kell fogadnom, hogy ez a sisak tipus nyugaton és itthon is avar kori...meg pár orosz írásban is.. Most vagy mind tévedtek, vagy ez is egy túlhordott sisakfajta (lásd fent) esetleg téves felirat...? Így a valószínűsíthető meghatározást közlöm inkább... Aki jobban tudja az tájékoztasson...:-) De pl a kilencedik század eleje még kései avar korba belefér :-) A belső oldalt is levettük, meg sok eredeti darab képét a másolatok mellől...némi jogdíjas szöveg következtében..:-( APROPÓ HOMOKÓRÁS TEGEZ: van pár elméleti rekonstrukcióm immár szerkezetről, töltési nyílások korabeli kialakításáról . illetve orosz rekonstrukciók továbbfejlesztésé révén saját készítési ötletek...   Igencsak utálom ezt a sok-sok formára hasonlító dísztegezt, illetve a rengeteg igencsak puha bőrből és nemezből készített utánérzeteket :-( Vergődnek mind, hogy milyen korhűek akarnak lenni és meg se próbálkoznak egy rendes rekonstrukcióval...:-( A hazai tudósaink még rajzon se, nemhogy valódival... Nekem még csak egy papír modellem volt, most egy furnér, műanyag, bőr kombo készült az évben... Lődözni , töltést gyakorolni megfelelt. Jövőre már készülni fog egy vagy tisztán bőr-fa, vagy fa-fém-bőr kombo--- De valószínűleg több is készülni fog...:-) Üdítő dolog számomra, hogy mikor a múltkor Hortsin Tomi beugrott a páncéljával akkor már ő is büszkén mutatta, hogy heggyel felfelé álló nyilakkal használja a tegezt :-D Ő MÁR MEGPRÓBÁLTA A LOVASOK KÖZÜL...! Sajna a többség sosem fogja :-( Vannak olyanok akik háti tegezt használnak .... Erre mit modjak ? Ők is autentikusak maguk szerint...

2008.11.25. 20:02

Üdv!   Nos hát korabeli kocanomádokról van pár képem :-) Pl van ahol álló lovon íjászkodik a vitéz...van ahol éppen hátrafelé is...! Az egyik ilyen kép egy magyargyanús ezüsttál...! A sírokban elmozdulhatnak a tárgyak..pláne koporsós temetéskor illetve ha a halott teste felé gerendákat tettek anno... Ugyanis ilyen esetekben a test és a szerves anyagok mind elrothadnak míg a szintén szerves, de masszívebb deszka, vagy gerenda borítás még akár száz évekig nem ... Így pl. a tegez vas pántja amit a tegez bőr, vagy kéreg oldalához varrtak, szegecseltek szépen a helyén marad addig amíg a vékony oldalrész el nem korhadt... Amikor ez megtörtént akkor nincsen ami megtámassza így el tud..sőt el is fog mozdulni..minimum akkor amikor a koporsó tetejes beszakad a föld nyomása alatt...így összeérhet a nyílhegyek vas tüskéivel és idővel elkerülhetetlenül egybe fog korrodálni..összerozsdáll..!   Nem mellékesen pedig a vas tüskék amúgy is kb a vas pánt vonalába esnek többnyire mivel így kerülnek a nyílhegyek a tegez szájnyílásába, hogy könnyen kivehetőek legyenek.. Tehát nincs ellentmondás a dologban ! Ha a korai lapos tegzek képeit nézem akkor bizony némelyiknek olyan hosszú a teste, hogy abból lassabban lehetne tölteni mint egy homokórából...! Szerintem...:-)   Amúgy a rendőrségi követelmény : tokból pisztoly kiránt, kibiztosít, csőre tölt és lő....nos ezt három másodpercre kérik...! Ha az íj kézben van akkor ezt el lehet érni homokórás tegezből is...szerintem :-)

2008.11.19. 22:19

Üdv! ""Elolvasva a tegezről írottakat, kipróbáltam magam is, és valóban működik a tecnika, rekonstruált tegezzel. Pusztán az zavar a dologban, hogy a sírokban a nyílhegyeket-amit már korábban is írtam-általában a nyakpánthoz roszdásodva találják meg. Tehát vagy a szerves anyagok elrohadása után a nyakpánt mozdult el, vagy az addigra összerosdásodott nyílhegyköteg csúszott le, mielőtt a föld súlya rányomta volna ama fémpántot. Esetleg valamiért rövidebb nyílvesszők kerültek volna a sírokba? Ennek meg az okát nem értem, abszolút nem logikus. Na mindegy."" Szerintem pont, ahogy írod: nem tudhatjuk, miért úgy rozsdáltak össze, nem tudjuk mi hogyan mozgott a jópár év alatt. De objektíven nézve ez kevés bizonyítéknak a sok ábrázolással szemben. ""Nagy kérdésem lenne, hogy homokóra tegezből töltve mi a reálisan elérhető legjobb lőgyorsaság, ha jobb oldalon fut ki a vessző?""  Én nem tudom, lapos tegezem van. ""Lapos tegezből töltve gyűrűvel amit koreai mestertől lóról sebesvágtában láttam, az kb 3mp/lövés. Minthogy ez szerintem egyértelműen hitelesebb a "melléfogás"-nál (találó kifejezés :-) ), jó lenne lóháton is használni.A mai kassai-féle lovasíjász versenyszabályzat azonban esélyt sem ad az eredményes használatára a lőgyorsaság miatt. A csondor-félét nem ismerem a gyakorlatban, arról véleményt szívesen olvasnék!A hangsúly természetesen nem a tegezformán van, bár szerintem a lapos tegezből némiképp gyorsabb a lövés-javítsatok ki, ha tévedek-, hanem a továbbiakban egyező mozdulatsoron.Tehát a vesszőt az alsó harmadában megfogva a bal hüvelykujjal az íj testéhez szorítani..."" Melléfogást lehet szerintem gyűrű mellett is használni.(márha a melléfogás a vesszők íjhoz fogását jelentik) Egy korabeli mameluk tanulmány azt írja, hogy tartsunk 5 vesszőt az íjhoz fogva, és 5 másikat a húzó kezünkben. A mamelukok az új kedvenceim, fennmaradt pár írásuk a témában, ha gondolod, elküldhetem. Ők lapos tegezt használtak, és ha igaz az íjászvizsgájuk követelménye(vagy ha nem cseszte el a mértékegységeket a fordító...), akkor 1,5s -enként adtak le egy lövést. Nekem ez még a lehetetlen kategória. A csondor-féle módszerről semmit sem tudok, én is szívesen olvasnék. ""És itt jönne a következő kérdésem: kizárólag a hüvelykujjas feszítést tartjátok helyesnek, ha a vessző jobb oldalon fut ki? Azért kérdezem, mert pl. a Képes Krónikában is többféle feszítési módot ábrázolnak, a Naadomon-jónéhány kép szerint-sem egységes a húrfogás módja, illetve mert jómagam vessző alatti három ujjal feszítve lövök már majd 13 éve, s pár marék országos érem arról tanúskodik, hogy talán annyira nem is rosszul. Bár az ideg ellentétes irányú csavarodása miatt az oldáshibákra nagyon kell ügyelnem."" Fizikailag úgy kedvezőbb, hogy jobb oldalon futó vesszőnél a hüvelykujjas húzás jobb. Az egyéni eltérések és szokások viszont mindennél erősebbek, ha neked úgy működik, az a jó. Nekem nem az a lényeg, hogy melyik oldalon fut a vessző, hanem hogy a gyűrűs oldás szerintem hatékonyabb. A megbízhatónak tűnő képek(a Képes Krónika nem az) is azt sugalmazzák. Te is írod, hogy jobban kell figyelni az oldáshibákra három ujjal. Mi lenne, ha kipróbálnád a gyűrűzést? Még több érem?:) ""Egyébként ismerek olyan-indiai-ábrázolásokat, ahol lóháton is horgonyoznak, méghozzá áll alatt, a jobb (feszítő) könyék pedig legalább fülmagasságban van. Mindez csatajeleneten ábrázolva. Lehet, h álló lóról pontlövést leadó"mesterlövészekről" lenne szó,?Nem hinném... Ott az íjak igen kicsik, valószínüleg rövid húzáshosszal bírnak, s ez határozhatja meg a technikát is. Érdekes adalék, hogy van egy honfoglaláskori sírlelet méretei alapján rekonstruált szaruíjam (a sírban lelt vázhossz egy centivel rövidebb a testmagasságomnál!), s a húzáshossza max.28 col. Nagyon max. Persze attól még a régi íjak bírhattak hosszabb feszítést, h egy mai készítő nem tudta olyanra készíteni."" Ez érdekes kérdés, biztos régen is húztak mindenhova. Az említett tanulmány pl. a bajuszhoz húzást írja helyesnek. (úgy néz ki, régen is voltak kocanomádok:)) Tibi

2008.11.18. 22:55

Üdv!  Elolvasva a tegezről írottakat, kipróbáltam magam is, és valóban működik a tecnika, rekonstruált tegezzel. Pusztán az zavar a dologban, hogy a sírokban a nyílhegyeket-amit már korábban is írtam-általában a nyakpánthoz roszdásodva találják meg. Tehát vagy a szerves anyagok elrohadása után a nyakpánt mozdult el, vagy az addigra összerosdásodott nyílhegyköteg csúszott le, mielőtt a föld súlya rányomta volna ama fémpántot. Esetleg valamiért rövidebb nyílvesszők kerültek volna a sírokba? Ennek meg az okát nem értem, abszolút nem logikus. Na mindegy. Nagy kérdésem lenne, hogy homokóra tegezből töltve mi a reálisan elérhető legjobb lőgyorsaság, ha jobb oldalon fut ki a vessző?  Lapos tegezből töltve gyűrűvel amit koreai mestertől lóról sebesvágtában láttam, az kb 3mp/lövés. Minthogy ez szerintem egyértelműen hitelesebb a "melléfogás"-nál (találó kifejezés :-) ), jó lenne lóháton is használni.A mai kassai-féle lovasíjász versenyszabályzat azonban esélyt sem ad az eredményes használatára a lőgyorsaság miatt. A csondor-félét nem ismerem a gyakorlatban, arról véleményt szívesen olvasnék!A hangsúly természetesen nem a tegezformán van, bár szerintem a lapos tegezből némiképp gyorsabb a lövés-javítsatok ki, ha tévedek-, hanem a továbbiakban egyező mozdulatsoron.Tehát a vesszőt az alsó harmadában megfogva a bal hüvelykujjal az íj testéhez szorítani... És itt jönne a következő kérdésem: kizárólag a hüvelykujjas feszítést tartjátok helyesnek, ha a vessző jobb oldalon fut ki? Azért kérdezem, mert pl. a Képes Krónikában is többféle feszítési módot ábrázolnak, a Naadomon-jónéhány kép szerint-sem egységes a húrfogás módja, illetve mert jómagam vessző alatti három ujjal feszítve lövök már majd 13 éve, s pár marék országos érem arról tanúskodik, hogy talán annyira nem is rosszul. Bár az ideg ellentétes irányú csavarodása miatt az oldáshibákra nagyon kell ügyelnem. Egyébként ismerek olyan-indiai-ábrázolásokat, ahol lóháton is horgonyoznak, méghozzá áll alatt, a jobb (feszítő) könyék pedig legalább fülmagasságban van. Mindez csatajeleneten ábrázolva. Lehet, h álló lóról pontlövést leadó"mesterlövészekről" lenne szó,?Nem hinném... Ott az íjak igen kicsik, valószínüleg rövid húzáshosszal bírnak, s ez határozhatja meg a technikát is. Érdekes adalék, hogy van egy honfoglaláskori sírlelet méretei alapján rekonstruált szaruíjam (a sírban lelt vázhossz egy centivel rövidebb a testmagasságomnál!), s a húzáshossza max.28 col. Nagyon max. Persze attól még a régi íjak bírhattak hosszabb feszítést, h egy mai készítő nem tudta olyanra készíteni. Korabeli, ill. a honfoglalókéval kapcsolatba hozható  tegez-, íj-, nyíl-,szablya-, fegyveröv-, és páncél ábrázolásokat szívesen fogadok töménytelen mennyiségben is a sadam895@gmail.com-ra. Előre is köszönet értük! Üdvözlettel: Strohmayer Ádám

2008.11.05. 16:33

Üdv! A lószerszám még messze van, jelenleg echte műszálas kantárt használok, és szőrén ülök. Meg felbőröztem most egy honfoglaló-stílusú nyeregvázat, azt próbálgatom most a Tabu hátán, aki hucul. Ezek egyike sem passzol igazán a szpáhi cucchoz, de most még van elég tanulnivalóm a lovaglásban. Majd ha fejlődök, meg az egyéb felszerelések készen lesznek, akkor beleásom magam a lószerszámok tudományába is. Nyilván ezekből is a felszereléshez illőt szeretnék szép szögletes rusnya török kengyellel (meg legalább arab lovat). Papíron pedig tervezem a tgorod.ru oldalon látható aranyos lóvért mását, de abból lehet, nem lesz semmi, lévén az állatkínzásért már börtön jár.:)   Tibi

2008.11.04. 22:07

helló!   No ez a helyes beszéd :-) Amúgy egy kérdés:milyen lószerszám lesz a lovon mikor szpáhi cuccban leszel bevetésen? Netán szép török cucc?Nagyméretű kengyeled lesz-é?   Üdv Vaspók

2008.11.01. 20:22

Üdv! Én csak objektíven figyelem a megjelenő páncélokat, de a sebezhetetlen és egyéb túlzó jelzőket kapásból átugrom. Igaz, hogy aki ismeretterjesztő tevékenységet végez, annak tartózkodnia kéne a hasonló jelzőktől. Nem tudtam, milyen levelet kaptál, meg hogy leszólták a cuccaidat, így már megértem a te álláspontodat is. Ismerem, hogy milyenek Zsolték, amikor bizonygatják, hogy csak az jó, amit ők használnak.:) Mindenesetre igazából az övé az első majdnem teljes lamellásvért rekonstrukció, amit én láttam itthon, ezért várom kíváncsian, mi lesz belőle. Jelenleg még normálisan sem lehet benne mozogni szerintem, szóval dícsérheti tőlem, de inkább hajoljon le, vagy íjászkodjon benne. Egy dolgot tudok mondani arra, hogy egyes csapatok szerint nem tudsz csinálni semmit: csak azt lehet szidni, aki csinál valamit...:) Az én politikám az, hogy összeszedem a tudást meg a felszerelést a legmegfelelőbb különböző forrásokból. Lovagolni ott tanultam, ahol, sisakot is azzal csináltattam, akivel. Páncélt meg én csináltam, mert az túl drága.:) Tibi

2008.10.27. 14:48

Üdv! Tomi nem vágta csúcsosra a páncélját , csak én...:-) Még átépítés alatt van, mert vannak új elképzelései... Lesz alkar vért is hozzá... DE mi sehol nem állítottuk a sebezhetetlenséget, se azt, hogy a miénk az egyetlen műköső lovasíjász páncél az országban ! Azonkívül amiben Tomi elment a kurultájra jobban működött már úgy is...nem egyetlen körre vette fel... Mellékesen ott is mikor azt a gagyi készítményemet felvette akkor állítólag igencsak beszólogattak neki a csapat tagjai...bizonyára annyira rosszul nézett ki benne...:-) Mármint Zsolt emberei... ...emlékeztetnek valakire kinek levelét olvastam nemrég...   Ha teljesen szabadon készítek majd egy lovasíjász vértet akkor az megfelelő lesz minden tekintetben, de akkor se lesz benne senki sebezhetetlen, mert olyan nincsen...nem is volt...!   Aki ilyet hirdet az nem vizsgálta az eredetieket rendesen szerintem...de nagy hangon nyilatkozik...pláne a sajátjáról.... Vagy nincs tisztában felelőségével---vagy nem érdekli...:-( Egyik lehetőség rosszabb, mint a másik.. Ha annyira félkész volt az a páncél akkor minek vette fel...ja és mikor lesz készen? Mert ezek szerint egy félkész cuccot tartott érdemesnek arra, hogy az oldalát feldobja vele ! Amennyire az általa írtakat értelmezem neki alig van a holmiban munkája...pár éve pont azt nyilatkozta újságban, filmben, hogy csakis maga készít mindent mert akkor biztos az eredményben... Ez már nem így van? Amúgy azt én szidásnak nem mondanám, ha a hibákat említem, mert ezek alapján javítható a minőség ! Szidás az amit tőle sokszor hallani...de semmi használhatót nem ad a szidott páncélhoz, hogy ugyanmár mit lehet belőle javítani ! Ha ezt összekeverjük akkor inkább jobb lesz ha azt mondom, így jó ahogy van...leborulok a lábához így ő megint boldog lesz minden hívével egyetemben, hogy tökéleteset alkotott...és megy minden szépen tovább...:-)   Tudod van olyan hazai lovagcsapat...nem is egy ahol az egész csapat vallja vezetői nézetét..mármint azt, hogy én abszolut nem tudok  se sisakot, se lemez  páncélt készíteni...:-)) Az nem számít, hogy a műveim jobban hasonlítanak a melléjük tett eredetiek fotóra mint amiket ők viselnek... Akkor is az övéké a jó...! Sajnos Zsolt és csapata hozzáállása is ilyesmi : csak amit ők készítenek, és használnak...illetve amit esetleg róluk másoltak..csakis az a működő és jó lovasíjász holmi :-( Érdekes, hogy az egyik vezére Zsoltnak állítólag megoldotta a bőrvértek sorozatgyártását, kiváló nyeregmíves...meg maga a fővezér is mindent el tud készíteni... Mégis keresik a gyártókat...évek óta...és a felszerelés menüpontjábnan még csak a baranta íj lézetik.. Pedig  minden pontba betehették volna saját készítésű ...elvileg megfelelő lovasíjász cuccokat...! Szóval jókora ellentmondások vannak náluk! No de szót se vesztegetek többet rájuk...nehogy szidás legyen...:-) Majd kivárjuk a páncél, stb elkészültét...csak tudnám még hány év... Vaspók

2008.10.27. 13:54

Üdv! Vaspók, várd meg, míg kész lesz a páncélja, utána szidhatod nyugodtan. Abban a milliós árban benne van a sorozatgyártás megvalósítása is. Írhatod megint, hogy annyiból azt nem lehet, de most 50valahány forint egy lamella savállóból, ez tény. Amikor többször leírja, hogy félkész volt, néhol még mindenféle rétegek hiányoznak, nem fair olyannal letámadni, hogy mi nincs jól rögzítve. Jut eszembe, Hortsin Tamás miért vágta csúcsosra a mongol vért jobb váll-lemezét? Mellesleg abban is arcon, torkon lehet lőni, sőt a kézfején még instabil, röpködő lemezke sincs... most, hogy nézem, alkarvértet se viselt. Igaz, nem is írtad sehol, hogy sebezhetetlen. Viszont Zsolt tényleg nem következetes. Tibi

2008.10.26. 10:04

Üdv! Hát éppen én a helyében nem azzal védekeznék, hogy a könyvemben nem kell mindent komolyan venni...! Mert akkor minek is írta??? Ugyanis ezt (és a rajta látott felszereléseket) veszik alapul a házi bőrvértet készítők, és a profi gyártók is ! Ezért látjuk évek óta terjedni az olyan alkarvédőket ahol a kézfejvédő csak fityeg nem véd...ezért látjuk pl. a comvédő és a törzsvért közötti védtelenül hagyott hasrészt ! Mert Zsolt olyat visel, és az a működőképes...hiszen működik ugye... Szerintem meg kéne néznie a keleti páncél képeket...full vért esetén nincs ilyen védtelen hasrész.... Nem olyan fűzés tartja össze a darabokat mint a cipőknél az eredeti daraboknál, hanem erős szíjjak ! Neki mégis fűzés van a bőrszerkóján...és iszonyat drágán kapni ilyen stílusban készített gagyit...   A bőr sisakjánál legalább a homloka nem védtelen ! Ez visszalépés a szememben...hiszen ugye a gyakorlati tapasztalatok felgyűlnek nála is...akkor miért rosszabb az új mint a régi ? Ja ezt nem ő készítette...és nem tudta elmondani mit akart? A lamella hiába eredeti ha lefixáljuk nem fog mozogni..:-( Vannak képek fix lamellák használatától, de azok nem fűzött lamellás páncélhoz vannak, csak részéegesen páncélozott kabáthoz...bőrvérthez...ott szegecselték a lapokat két-két szegeccsel... Nem lőhető szíven ez igaz...csak homlokon, torkon,arcon... levágható a két karja, arca védtelen, és a kézfeje...! Azért ennyi vassal messze rosszul védett...és milláért igencsak rossznak tartható az ár-érték arány szerintem..:-( A nyereg: egyszer magyar, egyszer avar vitéz egy 1700-1800-as évekbéli füredi nyeregben..:-( Erről  feltételezték már, hogy amúgy a kunok hozták be mint a híres magyar szürkemarhát is ! A kurultájon is ki voltak rakva magyar nyeregvázak....DE !  Ami kiüti az emberek  szemét az nem mindig látják meg ! Sok ilyen nyeregváton abszolut nem látsz fűzési likakat ! Azaz nem volt kifeszített farbőrös ülőrésze ! Nos ezeket sok helyen leparasztozzák..pedig ez lehet közelebb a honfoglaló nyergekhez... Avar korban...korai magyarban ehhez hozzájött még a sokkal szélesebb nyereg deszka.. Türk sírban megmaradt az igencsak alacsony elülső kápa, és a széles nyeregdeszka...! Ezeknél nyeregpárna volt az ülő felület..gondolom még a szkíta párnanyereg örökségeként ! Kínai ábrákon nemcsak a szélesebb deszka ismerhető fel, de még a deszka kápa előtti részét is párnázták...tán a nőrablás kívánta meg? :-) Ha már ode fektették keresztbe a felkapott nőket, de nem akartak véresre horzsolt nőt végeredményként...:-)) Illetve még a nyeregben alváshoz lehet kényelmi eszköz :-D     Az ilyen nyergeken néha a kápák tetején van lik amihez a párna tetejét fűzték, szögelték rá...és a hevederrel szorították le.. Van ilyen tipusú kínai nyereg fazon a felül fűzött párnával...nem ment ki a divatből, csak a széles deszka változott a divattal...keskennyé. könnyebbé.. A (néha iszonyatosan nagy) nagypárnás...nyereg nyugatabbra is megmaradt kazak-grúz terüketek környékén lévő múzeumokban.. Nagyon kényelmes nyereg  lehetett,még kezdő lovas számára is... Egy érdekesség:a korai szíjkengyelekre teljesen hasonlító vaskengyeleket láthatunk viking leletek közt, illetve egy bizánci textilen a bizánci lovasok tényleg szíjkengyeébe dugott lábbal lovagolnak Namost az avarok már igen modern vaskengyel formát goztak magukkal ! Kitől van a szíjjkengyel ? Avarok előtt egyetlen nomád nép jött a HUN... Keleten már a 300-as évekből van fém, és fém erősítésű fa kengyel lelet nem is egy.. A selyem is ideért keletről max két év alatt...:-)   Vaspók

2008.10.25. 22:59

Üdv! Tibinek kicsit megártott a járványtan zh:) Örömmel látom, hogy megélénkült a fórum. Annak pedig még jobban örülök, hogy a tegezes vitához tulajdonképpen nem kell hozzátennem semmit, az érvek elég meggyőzőek a heggyel felfelé álló nyílhegyekkel kapcsolatban. A legmeggyőzőbb persze az lenne, ha ezt korabeli ábrázolásokkal illusztrálhatnám, de erre sajnos itt nincs lehetőség (esetleg, ha kapok egy e-mail címet). Kíváncsi vagyok persze, mit lehet kihozni a sírlelettekből ennek ellenében, tekintve, hogy végül is azokban is felfelé álló hegyekkel van dolgunk. Kelemen Zsolt védelmében annyit, hogy a kurultájon viselt sisakja csak egy prototípus volt, már készül a végleges, a vértje pedig még csak éppen össze volt rakva. A felől nekem is kétségeim vannak, hogy lehet-e benne jól mozogni, de a lamellák formáját egy eredetiről másolta, úgyhogy kellene működnie! Védelem szempontjából azonban biztosan kiváló: szíven lőni még számszeríjjal is nehéz lenne! (A tarsolyról: múltkor megdicsérte a bőr tarsolyom, mondom kösz, de nem azt írtad hogy ilyen nem is volt, ja,mondja nem kell ám mindent komolyan venni, amit a könyvében leírt:) Ennyi elég is a Zsolt védelmében, tekintve, hogy múltkor lerománozta a hucul lovakat… Egyébkén Vaspók milyen az az avar nyereg?( ha van róla valami anyagod rakd fel az oldaladra, vagy adj meg valami linket, kössz)   Mostanában az ókori és középkori lovakkal, köztük a magyar lóval és a fennmaradt ősi lófajtákkal (mint a hucul) foglalkozom. Ha van megalapozott véleményetek, alátámasztott érvetek a témában, szívesen beszélgetnék ezzel kapcsolatban is!   Márton - Sagittariuseques

2008.10.25. 15:37

2008.10.25. 15:19

Üdv! Vaspók megint...:-) Nos az új páncélja drágaságához képest eléggé rossz konstrukció...szerintem. Miért is? 1:a homloka védtelen,de akkor miért visel vas sisakot?  2:a pofalemeze repked/csapkod mivel nem rögzítette...így nem is igen védi az arcot állandóan ! 3:a testpáncél lamellák nem tudnak mozogni, mivel dróttal fixre fűzte őket... 4:a felső kar/vállvértje, nincs rögzítve így vágtában teljesen el tud szállni így egy szembe vágtázó tisztán le tudná vágni a karjait .. A páncélnak meg semmi baja nem lenne..:-( 5:az alkarvérthez kapcsolódó kézfejvédőt se rőgzítik náluk (pedig sokat készítettek, és használnak)így a felemelt kéztartásnál az se takar/véd semmit sem...! Szerintem egymillióért ez minden csak nem egy mások számára is másolandó kiválóan működő lovasíjász vértezet...:-( Ahogyan az első sem volt az..noha szerinte mindkettő kiválóan működik és véd ...sőt állítólag átlőhetetlenek is...! Én nem állnél ki bennük egy nyílzáporba... Saját maga szerint ő készítette az első igazi működőképes lovasíjász vértezetet...és ezt nemrég igencsak kioktató, nagyarcú levélben is kiemelte amikor ezen érveknél sokkal kevésbé kritikus  levélben kifogásoltál a páncéljai egekig magasztalását...! Szóval lehet, hogy a tarsoly ügyben visszakozott, de sajnos még sok mindenben kellene neki visszaszívni kijelentéseit..! Egymillióból lehetett volna valóban rendes rekonstrukciót...nem is eggyet ..létrehozni...! Munkásságáról annyit, hogy avar páncélhoz avar nyereg is kéne... Illetve amikor leszidta a veretes , keskeny magyar díszöveket akkor talán mégsem kellett volna felkötnie a derekára egyet belőle a bemutatóihoz ! :-( Legyen már következetes jobban...! Ha már pedig egyszer megesett a baleset akkor ne tenné fel ezen fotóit az oldalára...miközben ugye szerinte  ezeket harcban nem viselték..és ő meg  harci , és nem divat bemutatót tart ugye... Szóval amikor azt mondja, írja, hogy tévút a sírokból kiásott holmikból kiindulni... nomád harcosok megjelenítéséhez alapot meríteni...akkor az ő avar vértjéhez, kardjához...stb..szintén csak sírokból kiásott holmikat vesz alapul ! Nagy-nagy ellentmondás... Van még mit finomítania a véleményein...:-( Csak legyen rá elég ideje ! No meg kedve... Mert másokat leszólni...ahhoz bizony nagy kedve van...:-( Sok sikert neki a tanuláshoz...!

2008.10.24. 13:41

Zsolttal csak várni kell, szép lassan(nagyon lassan) beismeri a hibáit. Úgy hallottam, már megkövette saját tarsolyelméletét is...:) A páncélja meg elég nagy előrelépés az előzőhöz képest. Tibi

2008.10.23. 14:58

Üdv! Vaspók voltam...mindkétszer:-) Kár, hogy nincs meg a másik bejegyzés...:-( A lényege még az volt a másiknak, hogyha mérgezett hegyet használtak volna akkor nem kéne olyan sokféle hegyet tervezni és kovácsolni fáradtságos munkával, elég lenne csupa kicsike/könnyű tűhegyű nyilakat gyártani...! Ráadásul több fér egy tegezben többet készíthetnek ugyanannyi vasból, gyorsabban, pontosabb lenne a lövés egyforma vesszőkkel mint egymástól jelentősen eltérő nyílhegyekkel szerelt vesszők esetében ! Páncélban is (főleg páncélingben)könnyebben is érünk el sebzést... Na és mérgezett tüskeheggyel ellátott nyílvesszőkkel lehetne csakis heggyel lefelé töltött vesszős tegezből egy-egy vesszőt könnyen kihúzni....! Mert amikor szakértő történészünk tavaly pusztaszeren a homokóra tegzét leletek után készített nyílhegyekkel szerelt vesszőivel telerakta...természetesen csakis lefelé álló hegyekkel akkor jött a gondja ! Ugyanis neki nem működött olyan jól ez a felálló tollas tárazás-töltés a tegezhez mint hazai íjászaink ezreinél akik ugye kizárólag egyforma csepphegyet használnak így abszolut gond nélkül lehet így is tölteni...mert nem akadtak el a vessző hegyei egymásban... A gond ott kezdődött---kezdődik ugye amikor egyszerre többféle honfoglaláskori...vagy avar, kun, mongol..stb...nyílhegyes vessző lapul egy ilyesmi tegezben..! Ugyanis a neves szakember is egyetlen vesszőt megfogva azt húzni kezdte szépen, hogy majd rálő a páncél tesztanyagra...csak éppen többet is kirántott vele mert a hülye vesszők összeakadtak...nem tudván, hogy ezt így nem illik...:-( Pláne egy szakember esetében nem illik így viselkedniük hiszen ő a tévében is okítja, mutatja őseink történelmét, fegyverzetét, sőt azok (szerinte) helyes használatát....:-( Érdekes nem? A többféle nyílhegyes vesszők egy tegezben csakis felálló heggyel betöltve vehetők elő egyeséves gond nélkül... Ez nem kérdés...ez gyakorlati tény... Amúgy a homokóra tegez éppen az avar/türk kor nagy három, négyélű nyílhegyeivel egyszerre tűnik fel...!   Nem akarok semmi nehezet se Kelemen Zsolttól se mástól csak megtöltök neki egy tegezt...akár a sajátjukat magyar hegyes nyílvesszőkkel amiben már nincsenek se három se négyélűek  mint az avaroknál...és csakis heggyel lefelé...:-) Aztán nézzük meg így is tud-e úgy tölteni  és lőni hibátlanul mint a bemutatóin hiszen szerinte így kell tárazni a nyilakat...? Befizetek rá, hogy nemigen jönne össze neki...

2008.10.22. 10:27

Ja meg aki tegnapelőtt 23:58 küldött hozzászólást, elküldené mégegyszer?(csak mert nem látszik)   Tibi

[Későbbi] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]