Új bejegyzés Frissítés

2009.03.23. 16:24 Flesch Márton

Üdv! Vaspók! Kipróbáltam a felajzási módszereidet C-s magyar íjjal, lovon. Az első módszer működik! Igaz, az ideg végét a fogaim közt voltram kénytelen tartani egy darabig:) Tibor! Hogy is van az az eredeti szaracén leírás az lovon való íjfelajzásról? Márton

2009.03.19. 17:13 Vaspók

Helló!   Mit is? Ja , szerintem magyar vezéré volt...:-)

2009.03.18. 15:35 Zagur

A láncinges magyar sírokról tudni valami közelebbit?Esetleg kép,leírás? Köszönöm!

2009.03.18. 15:26 Zagur

Köszönöm! És a pécsi sisakról mit gondolsz?

2009.03.14. 23:58 Vaspók

Üdv! A szinte biztosra vehető magyar sírokban láncingek voltak...még hosszuujjú is ! A kazár sírokban is, meg a besenyőkében is...sőt még az alán sírokban is... A kazár sírok közül egy-kettőben voltak lamellák, habár itt-ott felvetik ezek esetleges magyarságát...de ez végülis szinte mindegy...hiszen nem kevés kazár lett magyar...KABAR néven ugyi :-) De pontosságot nem tudok említeni a régi orosz nyilvántartásról, mert éppenséggel DR KalmárJános EGY KAZÁR SISAKOT  MÁS NÉVEN NEVEZ MEG MINT AZ ELTERJEDT NEVE LETT KÉSŐBB:-( A fotón pedig ugyanaz a sisak van..! De pl amit az oldalunkon láthatsz avar kori KAZAZOVÓI sisakot azt itthon avarként rajzolják a vitézek fejére a tudósok, de pl orosz földön, és nyugaton is ilyesmi sisakot rajzolnak nem egyszer keleti magyarok fejére ! Habár néha éppenséggel ez is kazárnak van nevezve.. Szóval teljes a káosz néha..és csak abban egyeztek meg mind, hogy a honfoglalásra készülő magyaroknál a korabeli leírásokkal megegyezően hisznek a fém páncélok létében ! De ebben a legtöbb hazai témabéli kutató nem osztja a véleményüket :-( Egy ottani ezüst tál lovasát néhányan magyarnak tartják (én is) amin sisakos páncélos a lovas..de pl bolgárok bolgárnak teszik meg...hiába kell az ős ...:-)   Kazár csont nyeregdíszen viszont pikkelyes, lamellás, láncinges vitézek vannak...sztóval eléggé sokfélét ismertek ezek szerint ugye...   Én is éppen egy ilyesmilamellás páncélt fogok készíteni idén...nem magamnak...:-D

2009.03.11. 15:24 zagur

Szervusztok! Az egyik cikkben olvastam az oroszországi magyar leletekben előforduló lamella és láncing maradványokról.Tudnátok erről anyagot küldeni nekem?Kép,rajz,honnan, mennyi,minél több!!!!!!!!!!!!! Köszönöm! Zagur

2009.03.08. 09:56 vaspók

Üdv! Remélem eltudok jutni oda idén :-) Ha nem is vitézként..:-( A hát mögöttihez még annyit, hogy egy igazán görbébb íjformához ilyesmi módszernél komoly segítséget adhatott a korabelieknek egy lovagló korbács a kézben ! Egyszerűen hurkot képzett belőle és azt az íjszarvra akasztva egy a háton messzebbre hátraívelő fegyver karját is előre tudta húzni szerintem  miután az alsókart a combhoz beakasztotta! De sajnos ezt tesztelniu sincsen egy görbébb íjam, se lovagló korbácsom :-( Így ez is elmélet marad.....addig..

2009.03.07. 23:25 Szebényi Tibor

Tetszenek, igazán kreatívak. :)  Az utolsót, amelyiket a nem kezdő lovasnak ajánlod, ki fogom próbálni (pedig kezdő lovas vagyok), az praktikusnak tűnik. A hát mögöttit biztos nem próbálom ki a törökkel, az húzós lenne, a másikat meg szerintem képtelen leszek fizikailag, de megpróbálom. Köszönöm az ötleteket, jöhet még! Jössz a Páncélos vitézek találkozójára?

2009.03.06. 17:26 vaspók

Üdv!   Nos ímé:  http://www.freeweb.hu/sajovolgyi/ Lovon kellene őket tesztelni, így lovasok hajrá ....:-)

2009.03.02. 10:39 Szebényi Tibor

""Valahol azt írod hogy a modern lovasíjászok bajban lennének ha harci vagy vadász hegyet kellene használniuk az íjhoz fogom a vesszőt technikájukkal. Ha nem haragszol szeretnélek kijavítani, ha ezt a technikát helyesen használod, úgy ahogy azt kitalálták, nem jelent semmi problémát vagy hátrányt a nem gyakorló hegyek használata sem. Üdv: M.Ádám"" Az első hiba: nem kitalálták, hanem kitalálTA. A vesszők íjhoz fogása meg a bal oldalon történő lövés párosítása egy öszvér rendszer, ami egy sport követelményei alapján csiszolódott. Nem azonos a régi harcosok íjhasználatával, amivel itt mi foglalkozunk. Ha helyesen használod azt a technikát, akkor is felesleges veszélyt jelent, nézd csak meg egy Kassai-tanuló íját kicsivel a markolat felett! Hüvelykes húzással és jobb oldalon lövéssel szépen működik a dolog, csak azt nem sokan próbálják. Ami nem is csoda, hisz a modenr lovasíjászat megteremtőjének hiányzik a jobb hüvelykujja... De ha nem haragszol, nem javítunk ki semmit, mert a régi tudást igyekszünk feleleveníteni, nem újakat kitalálni. Tibi

2009.03.02. 10:28 Szebényi Tibor

Nocsak, érdekel az a három módszert! A Saracen Archery is csak kettőt ír, de azt illusztrálva.:) Tibi

2009.03.01. 12:40 VASPÓK

Helló!   Megoldva a nyeregben íjhúrozás témája:-) Nem nehéz valóban...ezt jól írá meg az új magyaros könyv...csak kár, hogy nem illusztrálta :-( Hát nekiestünk a témának és van HÁROM megoldás ami működik...:-)

2009.02.28. 14:46 Strohmayer Ádám

Nos, Kedves Druszám! Induljunk ki a magyar íjból! A markolatok közel egyenesek voltak, de inkább előre íveltek, a mai utánérzésekkel ellentétben, s kisebbek, keskenyebbek is voltak...Nekem van egy leletek alapján készült szaruíjam, s bár ismerem ezt a melléfogós gyorstöltős módit, azzal az íjjal az ellenségemnek sem ajánlom. Az ajzásmagasság valószínű kisebb volt, tehát nagyon csavargatni kéne a bal kezet is. Az idegekről nem is beszélve...nézd meg a párhuzamként elérhető pl. török v mongol íjak idegeit....nem éppen erre vannak kitalálva...és ha ez a technika a honfoglalás korában létezett és működött volna, akkor átveszi Kínáig az összes sztyeppei nép...és a mai napig fennmaradt volna, de az sajna a gyűrű, és a tegezek is, legyen szó lapos vagy homokóra formáról, a jobb oldalra töltéskor hatékonyak...ha időm engedi, kifejtem a miértjét, bár felesleges, Flesch Márton cikkében ottvan egyértelműen...ergo melléfogás eben a formában kilőve...egy kötegben, ideiglenesen-de nem onnan töltve!!-használták, az biztos, lásd a mameluk leírást! Onnan átemelték a feszítő kéz kis és gyűrűsujja alá, és onnan töltöttek. Ez persze csak hüvelykujjas feszítéssel mükszik. Bármikor szívesen megmutatom a gyakorlatban... A legtöbb gyorstöltést használó emberke szétböködi a kezét, a legtapasztaltabbaknál is előfordul, hogy véletlen nem a vessző közepe, hanem a hegy ér a kezéhez, és úhy csúsztatja ...hajrá, próbáld ki a vessző síkjától akár 2cm-re is kiálló, borotvaéles rombuszheggyel... Ha erre odafigyelsz, meg a nock beakasztása sem úgy megy, mint szétnyitott műanyagnockkal, akkor nem leszel nagyon 2,5 mp/lövés alatt...namost én azt tegezből könnyedén hozom heggyel felfele tárazva, borotvaéles tradihegyekkel...és nincs tökölés a vesszők marokba fogásához... Üdv: Ádám

2009.02.28. 13:33 Vaspók

Üdv ! Na és az ahogy kitalálták technika az miként is volna ? Mert amikor a point hegyet lazán áthúzzák az ujjaik közt az szép, de egy nagyméretű vágóheggyel is megtekinteném :-) Az egy külön szám amikor tíz-húsz ilyen csepphegyes vesszőt (karbonszálast is olykor, az vékonyabb, és erősebb lévén)bedugdosnak az ujjaik közé és két másodpercenként ki is lő egyet-egyet...   De nézzük ezt realistán: míg három vesszőt az ujjai közé készít én lelövöm kétszer...:-) Tudom ő is tud egyet lőni... Na itt kezdődik a különbség : én a tegezből lövést gyakorlom ő meg nem...így itt ő lesz a lassabb..tehát meghal...! Amúgy egy lovas ellenség nyugodtam ül ott jó messze míg eleink szépen betolják a versszőket a bal kezük ujjai közé ! Gondolom ez olyan életszagú dolog...:-)

2009.02.27. 18:44 adam

Kedves Szerkesztő! nagyon érdekesnek találom az oldaladat, de találtam egy szerintem hibás feltevést. Valahol azt írod hogy a modern lovasíjászok bajban lennének ha harci vagy vadász hegyet kellene használniuk az íjhoz fogom a vesszőt technikájukkal. Ha nem haragszol szeretnélek kijavítani, ha ezt a technikát helyesen használod, úgy ahogy azt kitalálták, nem jelent semmi problémát vagy hátrányt a nem gyakorló hegyek használata sem. Üdv: M.Ádám

2009.02.25. 16:52 Szebényi Tibor

Ha tovább fajulna a vita, jó lenne, ha privátban folytatnátok. T

2009.02.22. 22:21 Vaspók!

Üdv Ádám ! Nos miért küldtem volna mintákat, ha egy kifejezett sisak ügyében kerestél meg ? Én azt a linket az eredeti rekonstrukciója miatt adtam meg.... És nem, nem azonos az alapjuk, de mindegy...ha szerinted igen akkor biztosan úgy van... Nem műbalhézok.... Kívánok neked a mintákhoz jó kovácsot...! A legtöbb  ilyesmi pántok nélküli szerkezetet amit itthon látsz egy lengyel kovácstól szerezték be anno a legtöbben...ezt én így tudom... De lehet, hogy azóta már tömegével készítik itthon is rajtam kívül...:-) Sok sikert hozzá....   Üdv István

2009.02.22. 21:53 ádám

Üdv Vaspók! Azt írtad, ha az alapot elkészíted, azt csinálok vele, amit akarok. Én meg mertem kérdezni, hogy szerinted meg tudnám-e csinálni magam a díszeket, erre visszatáncolsz. Ha előbb küldtél volna képet, előbb választom azt a fazont, így az hadd ne az én bűnöm legyen. Mivel ama sisaknak a díszítése áll legközelebb a honfoglalás korához, evidens, hogy azt szeretném magamnak. Ha másnak is alku után küldesz további képeket, s megváltozik általa az elképzelésük, az szerintem a világ legtermészetesebb dolga...kissé műbalhénak érzem épp ezért az egészet, de a te dolgod. A negatív tapasztalataidból eredő bosszúságodat meg ne rajtam vezesd le, ha megkérhetlek. Kovácsot pedig nem félek, hogy ne találnék... Ha egy bartel megbeszélése ilyen hangnemet hoz ki belőlünk, valóban hagyjuk a francba, könyörögni nem fogok....E levelemben levezettem minden felindulásomat, haragudni nem fogok, remélem te sem...ha igen, akkor meg ennek így kellett történnie. Isten áldjon! Üdv: Ádám

2009.02.22. 20:00 Vaspók

Üdv Ádám! Tudod mit? Én inkább maradok az előző döntésemnél...és kihátrálok a barterből, mert ez már kopírozza az előző sisakügyet :-( Felőlem annyit fogol káromkodni amennyit csak akarsz...én már eleget káromkodtam.... Nem szeretem ezek a nagy felbuzdulásokat akárhányszor egy újabb tetszetős sisakot meglát valaki...:-( Nekem itt már elegem van a buliból...te folytasd azzal akivel akarod... Ezennel elátkozottá nyilvánítom a Csernyigovi sisakot, és magamon kívül másnak nem ajánlom sosem..:-( Az én lelki nyugalmam többet ér egy ezüst lemeznél...majd ha hiányát érzem veszek az itteni ötvösnél egy tenyérnyi darabot és összeütök valamit... Biztosan nem lesz olyan profi darab mint a tied, de majd valahogyan elviselem... Remélem meg tudod csináltatni gyorsan változó ízlésed megfelelő sisakját, de nemigen velem... Egyszer már elragoztam, hogy miként megy a dolog, és te újra csak elkezdted ezt az összedolgozós verziót... Hát valakivel majd összejöhet még... Én már párszor eljátszottam ezt másokkal, így még egyszer már nem szeretném...   Üdv Vaspók

2009.02.22. 13:34 Strohmayer Ádám

Üdv Vaspók! A tarsolylemezt megnéztem, egy apróságot módosítanék: az eredetileg öntött rozettát ezüstből igen költséges és időigényes lenne elkészíteni. Alternatívaként felmerült bennem a saját anyagából való kidomborítás, esetleg-mivel eredetileg aranyozva volt-sárgarézből megcsinálni, és nagy fejű sárgaréz szegeccsel felütni...kb uaz a hatás, mint az eredetinél, csak itt a középső dudor maga a szegecsfej. Nagy kérdés továbbá, hogy az eredeti lemez hibáit meghagyjam-e. Sisak: első látásra beleszerettem a Gorzuchow néven jelölt darabba. A csúcsához mindenképp ragaszkodnék, de jó lenne egy az egyben elkészíteni. Utóvésni( cizellálni) szépen akkor tudnám, ha a sisaktesttől kölön küldenéd el, de jó lenne, ha a szegecsek furatai a sisaktesten és a csúcson egyaránt meglennének, illetve elküldenéd a szegecseket is, nehogy ezzel rontsam el az egészet. Az alján körbefutó vaspánt, és az azon lévő láncfátyoltartó gyűrűk is jó lenne, ha meglennének az oldalsó és hátsú cikkelyek fölött. Az áttört díszű elöl lévő lemezt megcsinálnám magam, nagy kérdés, hogy utólag ráhajtható-e a sisakra. Az oldalsó négyzet alakú vereteknél szintén kérdés, hogy utólag felszegecselhetőek-e.Ha igen, megcsinálnám azokat is. Az áttört minta alá pedig sárgarézlapot tennék, így azt a hatást érném el vele, mint a karosi II.52. sír készenléti tegezének felső veretein az ötvös az áttört ezüstveret alá szegecselt aranyozott bronz lappal. Remélem találunk közös nevezőt a várjátékig! Minden jót! Üdv: Ádám

[Későbbi] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]