[Későbbi] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]
Köszi:)
Nekem is a nemezkabát, vagy egyfajta gabeson tűnt valószínűnek (bár ugyanerre a kérdésre valaki azt mondta, hogy a nemez nehéz is, kemény is, el is rohad az izzadságtól:( ). Esetleg valami forrást tudnátok mondani, hol lehet érdemes utánanézni? |
Pusztai ütésnyelőnek jobbára-viking mintára-hazánkban hagyományőrzőknél kifelé fordított szőrmekabátot és többrétegű fegyverkabátot (gambezont) láttam, hogy mivel tömték, azt nem tudom. De-bár elég merev-a lószőr elég kézenfekvő, mint elérhető anyag. Megfelelően szabva még tán mozogni is lehet benne-bár ez nem biztos :-) Ennél közelebbit sajna nem tudok mondani.
Minden jót!
Üdv: Strohmayer Ádám |
Helló Csaba!
Sok konkrétat nem tudok a pusztai alápárnázó ruhákról.(inkább semmit) Még azzal is bajban vagyok, hogy egy 15.sz-i szpáhi pontosan mit hordott. Valószínűleg valami gyapjúval töltött kétrétegű ruhát használhattak, esetleg sima nemezruhát. A szabásuk gondolom olyan kabátszerű lehetett. De majd Vaspók ír egy kicsit többet.:)
Tibi |
Helló!
A fém vért készítésről szeretnék érdeklőni,ha tud valaki valami útmutatást adni nagyon megköszönném <miletibor@freemail.hu> |
Hoppá! Aláírás lemaradt.
Bíró Csaba |
Helló! Boldog új évet!
Jó rég jártam erre..
A "kinek milyen íjja volt anno" kérdéshez szeretnék hozzászólni. A helyes válasz valószínűleg: kinek milyen. Vaspóknak és Tibinek is igaza lehet. Úgy értem a "polgári" fegyverek akkoriban is gyengébbek lehettek, mint a katonaiak (mai analógia: a hadsereg AK-t használ, a vadász meg mondjuk kétlövetű sörétest. Egyik elé se állnék szívesen, de a kettő nem egy kategória...). Nyilván a hivatásos katonáknak meg volt a lehetősége egész nap lődözni, hozzáerősödni a nyolcvan+os íjakhoz.
A mai és akkori ember összehasonlításához: én a bambuszmunkásra fogadok:)
Én 56-os Liskány magyar íjjal lövöldözök, bár sajnos elég ritkán jutok oda. Korábban ugyan harcművészkedtem ezt-azt, de ma már negyedét se bírom, mint amit akkor. Mindennepos fizikai munkával (legyen az akár kondi, akár kapálás) és rendszeres lövészettel én is el tudnék menni 70-80 fontig. De ez már a mindennap gyakorló katona esete lenne. Úgyhogy szerintem kétféle átlagról beszélhetünk.
Honfoglalás kori csontvázak: Egy probléma van velük. Nagy többségük az itt talált FÖLDMŰVELŐ őslakos. Nem akarok származástani vitát kezdeni, de Árpád apánk lovasíjász népe jóval kisebb létszámú volt, mint a helyben lakók. Az un. köznépi temetőkben elhantoltak. Namost. Az oké, hogy a honfoglaló törzsek férfiai íjásztak- meg sok nő is akár. Egy paraszt viszont, ha már nagyon muszáj fegyvert fognia, mert mondjuk rátörnek, vagy besorozzák, legnagyobb valószínűséggel azt viszi a harcba, amije van: balta, kés, esetleg házilag eszkábált pajzs, ill. lándzsa. Véreskardhordozáskor nem fog seperc alatt megtanulni ezerfontos hadiíjjal lődözni, hétköznap meg nincs rá szükszége, ergo nem is tud. Ezért lehet az, hogy a köznépi csontvázakon nincs fegyver okozta sérülés, ill. deformitás.
Más. Segítséget szeretnék kérni, némi információ formájában, hogy a pusztai vitézek mit vettek a páncél alá/ fölé, mint ütéselnyelőt. Ha leírást, képet- ha lehet korabelit- tudnátok adni, nagyon megköszönném. Modern rekonstrukciós rajzokat találtam ugyan, de elég keveset, nem sok minden látszik rajtuk, és nem tudom, mennyire hitelesek. |
Hehe, szegény Szent György forog a sírjában. Lerajzoltam török cuccban...
http://konyvtar.univet.hu/vetito/kiallitas/kiallitas20.htm |
Ha nem ismernétek e képet: www.ask-vikingekamgruppe.dk/uk0037.html , felülről a 17. kép. Vaspóknak különösen ajánlom, gyanítom hasonló sisakokat már látott közelről... :-) Egyébként az egész oldal igen jó
|
Ja én is a korabeli képeket várom leginkább, mert hegyekkel felfelé berakott nyilas képeim ezernyi számban vannak !
Tán vagy pár darab kiálló tollas tegzem van a korból, de idézem Zsoltot : ezen vadász is lehet lévén semmi más nincs a lovasnál mint íj...
Illetve még az a gáz ezekkel, hogy igazából nem is homokóra fazonok, hanem, csak zsák formák, no meg nem mellékesen mivel városok (mégha keleti városok is )falán vannak festve az se igazán mérvadó, hogy az igazi nomádok nem városlakók !
Így maga a csocsós tegezhez is hozzá illik tenni, hogy ugyan nomád formájú, de ha a köntöst megtekintjük alaposan az bezony inkább gyalog létre alkalmas, ugyanis elöl-hátul leér bokáig, és mivel oldalt hasított, és elöl meg nem így az eleje érdekesen gyűrődne egy kupacba lovon :-(
Még gyalog is igen zavaró lépkedés közben ez a megoldás....szerintem...!
De, hogy még korabeli német kódex képen is felálló hegyes tegezt ábrázoltak kun lovasnál az elég pontos megfigyeléseket sugall a korbéli miniátor részéről....és ő ugye nem halott kunt rajzola :-)
Szóval epedve várom a meggyőző sok képet...húsz évnél több alatt se leltem valymi sok ilyet !
Pedig lovasíjász témában tízezerszám vannak lelet képeim, stb...
Természetesen várom én is a tegez képet :-)
Az enyémet már láttátok ugyi :-)
Sajnos Bakay is beesik a hibába mint mindenki...:-(
De pl Révész karosi ásatásáról készített könyve sokkal súlyosabb hibákkal van megtűzdelve : két stép pálcás zablát is kiásott vezéri sírból
Meg is rajzolták, akár ő akár egy segítője...a két ezüstveretes kantár rekonstrukciós rajzot...kicsike eltérésekkel...
A pálcás zabla egyiken se szerepelt :-(
De a rajz mellett az egyik (in situ) feltárási rajz mellé van rakva, azon meg látszik, hogy igazából a rekonstrukció fals, mert a pálcás zabla kéne oda...:-(
Gondolom azért átnézte nyomdába adás előtt...vagy netán mégsem ?
Aki a saját leletiből ilyesmit ad ki az rosszabbat követ el mint Bakay az ezüst tál kapcsán !
Ő nem egy tál mintáit nézte be...a saját kiásott, kézzelfogható holmijait nem vette figyelembe amikor rekonstrukciós rajzot alkotott, vagy alkottak számára a könyvhöz :-(
Erre a könyvre is rá lehet húzni Zsolt értékelését így részben..:-((
|
Ha kész lesz a tegez, küldök. Évek kérdése csupán... |
Bakay Kornélt azért nehéz szívvel szidta le, az érződik. A másik szerző, az a nagyobb gond. Ezért nem jut sehova a magyar hagyományőrzés. Hogy adhatnak ki egy könyvet a harci ló természetrajzáról egy olyan szerzőtől, akinek EGY kancával van néminemű Kassai-sport tapasztalata??? Még egy fajta mély ismerete mellett sem szabadna ilyet írni, nemhogy egyetlen példány alapján! Jön Poór Miklós utódja, éljen!
Én nálad is jobban várom a Zsolt könyvét! Nekem személyesen mondta ezt: ne aggódj, TELE lesz korabeli ábrázolásokkal a heggyel lefele álló vesszős tegezekről. Fogadjunk, hogy a könyv legnagyobb érve az lesz, hogy neki úgy megy a legjobban. Aki nem hiszi, az meg lőjön nála jobban lórol. Az egyetlen, aki (ma még;)) tudna, annak meg nincs hüvelykujja. Ezért inkább beszáll a könyvbe.:)
Ádám, küldj képet! Igaz nem értek a homokóra tegzekhez, de kritizálni bármit tudok.:) |
Megvilágosodtam!
A tegezem egy darab bőrből szabtam ki, tehát egy helyen, elöl lesz varrva. Azaz: itt jön a lényeg!
Szigszalaggal 6-8 cm-enként összeragasztottam a palástot, majd-mivel már nem feszült a két bőrrész szétfele-hosszában is végig tudtam szigszalagozni a palástot, s elkezdtem azon agyalni, h hogyan lehetne a leggyorsabban összedolgozni, h hiteles is legyen.
Erre jött az isteni szikra: zömítővarrással erős cérnával összevarrom a palástot, majd a nem túl dekoratív, de annál erősebb öltéseket takarandó ráragasztok egy kb. 2 cm széles bőrcsíkot. S minthogy pusztán a ragasztóban nem bízok, kb. négyujjnyi távolságra egymástól felszegecselek keresztpántokat, ami így kellőképp óvja a viszonylag kis munkával felrögzített takarócsíkot, s még esztétikus is.
És láss csodát! Gyanús a hasonlóság a choschoi tegez és az enyém közt. vagyis: ránézésre tök egyforma! Persze ez csak egy lehetséges rekonstrukciója egy ábrázolásnak, de elgondolkodtató, hiszen akkor jutott eszembe, mikor semmi más nem érdekelt, csak hogy mihamarabb kész legyen a tegezem, és ne hányja le aki meglátja.
Véleményekkel ne kíméljetek!
Minden jót!
Üdv:
Ádám
|
Hát igen-igen...azt hiszem én is...:-(
Ez volt a cél...bemutogatni mire is lehet jó a legrosszabb penge...!
Minden más szöveget ilyesmi valós dolgokból kellene indítani...
Mert sajnos most például Kelemen Zsolt is jogosan szidta le a nagynevű Bakay Kornélt az oldalán !
Ugyanis egy szép ezüst tálról vett képeről igencsak téves képaláírást hoztak létre :-(
Ez az a tál amiről a rajzhoz még nyugaton is Hunnis prince feliratot írják...azt is tévesen valószínűleg...
De olyat írni, hogy minden nomád egyforma lószerszámot, miegymást használt minden korban....hááát...:-(
Amúgy kettős kantárt látni egy olyan képen ahol nincsen....na ezt látomásnak hívom...
A ló nyakán szép nyakdísz van ugyan közel a kantárhoz, de jól elkülönül tőle..
Zsolt a pálcásnak írt zablát mondjuk karikásnak írta, de itt meg esetleg ő tévedhet...hagyjuk..
Meg kell majd néznem ezt a könyvet...:-)
Amúgy állítólag mindjárt kiadják az új könyvét ahol sok társszerzővel működik eggyütt !
Van ugye Kassai, Grózer mint szakértők...egy egész család a lovakhoz, genetikához, művészethez értőkből...és még mások !
Sok-sok képet ígértek bele, és persze a híres tollal felfelé berakott nyílvesszők bizonyítását igencsak tűkön ülve várom, mert Bakayt úgy szidta le gyakorlatilag, hogy a leleteket minek rakja be ha nem arról magyaráz...
Lásd a lovas képen más látszik, és mást írnak róla !
vAJON MILYEN LELETEKET VESZ ELŐ A BIZONYÍTÁSHOZ?
Lesz-é benne mondjuk bizánci, orosz, netán buddhista lovasíjászok is amikor a fordított túlvilághittel jön esetleg ?
Mert az biztos, hogy náluk nem oszt a magyar-kun-mongol...stb..nomád fordított túlvilág hit magyarázat...!
Szóval igencsak várom azt a könyvet...főleg, hogy régen mindent mindig csak ő tudott jobban...most meg mégis van amiben mások többet tudnak ?
Ez már komoly fejlődés ám....:-D
|
Jók a kardos videók! Vaspók, a hős egyengető.:) Lehet, mégis megcsinálom a józsefvárosi szamurájpengét valami közelkeleti markolattal. A bozótteszten az is átment. Egyébként a világképemet a Gyűrűk Ura már finomította. Az urukoknak hasonló kardjuk volt, mint az a laposvas, amit mutogatsz, mégis félnék tőlük.:)
|
Sikerekben gazdag boldog új évet kívánok mindenkinek!
Ma nekiállok a tegezemnek, egyszerű fa-bőr szerkezet lesz, domborított-poncolt díszítéssel. Vas csak a két függesztőfül lesz. Ha kész lesz, küldök róla mailben képet, akinek kell. Évek kérdése és meglesz...
No minden jót!
Üdv: Ádám |
BUÉK MINDENKINEK !
Annak akit érdekel, és máshol nem látná esetleg : http://www.freeweb.hu/sepsik2/
Hátha finomul kicsit a világnézete a fegyverekről....:-)
Üdv Vaspók |
Ezt már írtam én is :-)
A leletekből kiindulva csak találgathatunk...! :-(
Ezért teszek fel olyan megoldást, hogy a katonai osztály...ahová nyilván az erősebb, és tehetségesebb íjászokat, vívókat válogatta egy éppeszű vezér...az használhatott erősebb íjakat!
De csak komolyabb harci, vagy egyébb sérülések elszenvedéséig onnét már nagy valószínűséggel csakis könnyebb íjjakkal tudott bánni !
A közönséges szabad ember státusz viszont már mindenképpen nagy szórás kell, hogy adjon fizikailag, így az abszolut átlag semmiképpen se közelíthette meg a vezér állandó fegyveres kiséretének átlagát !
Tehát valójában kétféle átlag lehetséges...a hivatásos, és az alkalomszerűen...főleg megtámadása során kényszerből fegyverhez nyúló közszabadok átlaga !
Az erdélyi fejedelem hadi táborában is szépen összeírták a behívásra összesereglő köznemesek, és városi kötelezően kiállított milíciák katonáit...
Hát a többségének még jó kardja sem volt a hadviseléshez...de a sort a CSONKA-BONKA jelzővel illetett bevonulók zárták ! :-(
Pedig az akkoriak éppenséggel sűrűbben kerültek még a hátországban is hadihelyzetbe, mint a honfoglalás utáni átlagemberek !
Akkoriban nem zaklattak ugyanis bennünket ellenséges országba behatoló seregek sűrűn, míg ugye erdélyben ez hétköznapi dolog vala !
Azaz effektíve egy erdélyi nemesnek messze jobban felkészültnek kellett volna lennie, hogy magát, övéit, és javait megóvja !
Mégse voltak jobbak a hadiszemle szerint...:-(
Pedig a fegyverek is gyakorlatilag olcsóbbak voltak mint párszáz éve...!ű
Jó ötlet amit szeretnél...csak hajrá...:-D
|
Más téma: csináltam egy hadi okosságok című cikket, ebbe várok bárkitől hasonló, kifejezetten a fizikai harchoz meg felkészüléshez kapcsolódó forrásokat, szövegtöredékeket stb. mindenféle keleti néptől. |
Az egyetlen konkrét erőre utalást a Glossary...-ban találtam, amit lentebb már írtam is. Azon túl mindketten csak találgatunk. |
[Későbbi] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]
|