Új bejegyzés Frissítés

2008.10.22. 10:26

(Ha kérhetem, írjátok alá a hozzászólásokat, bár gyanítom, az előző Vaspók volt.) Kedves Ádám: a túlvilággal kapcsolatos maszlagokat nem nagyon szeretem, mert ahogy már előttem írták, nincs rá semmi bizonyíték. Olyan, mint amikor az egyik boltban megkérdeztem, biztos hiteles ez a honfoglaláskori kunkori orrú csizma? Mondták biztos, mert a honfoglalók hite szerint sértés belerúgni a földbe. Ezt tök elszánt arccal adta elő az eladó, pedig ha utánanézne, rájönne, hogy a képeken más van, a földsértegetős elmélet pedig talán a buddhizmusban van. Ha logikusan állnék a témához, akkor is hülyeségnek tűnik, hogy fordítva tegyék oda a nyilakat. Ez azt jelképezné, hogy kevésbé tudja majd használni a nyilait, ha esetleg lovasíjász-zombiként kikelne a sírból. De akkor a szablyát is el kellett volna görbíteni, mint némely kelta sírok esetében. Mindenesetre a sok találgatás mellett a korabeli képek mérvadóak, azon pedig kivétel nélkül heggyel felfele állnak a nyilak, függetlenül attól, hogy szerinted mi mivel rozsdázott össze. Kelemen Zsolt könyve, ami a te elméletedet támasztaná alá, véleményem szerint a tegezes cikkünk írója miatt késik.:) Majd szólok neki, hogy szóljon hozzá a témához itt is. Azt pedig remélem, nem gondoltad komolyan, hogy minden magyar harcos rendelkezett jól felszívodó, nagyon kis dózisban ható-, esetleg kontaktméreggel. Legfeljebb lószarral kenték be a nyilakat, ami a kezet megkarcolva lehet veszélyes persze, de többnyire nem a végzetes kategória. Tekintve, hogy a lószar jelentős részét a tetanuszt okozó baktériumok adják, akik utálják az oxigént, nagyon jól lehet kombinálni a mélyen az izomba hatoló nyílvesszőkkel. A többi szennyező anyag meg baktérium esetében is jobb a hatásfok, ha azt a nyíl beviszi valamelyik testüregbe. Ahhoz, hogy egy edzett férfi bajba kerüljön egy ujjvég-karcolástól(mert nem hiszem, hogy minden vessző kivételénél csontig vágták volna magukat:)), ahhoz valami komoly anyag kell. De jó hogy írtad, utánanézek, akkoriban ismerhettek-e ilyet.   Tibi

2008.10.20. 23:58

2008.10.20. 23:42

Üdv!   Hát barátom merőben rossz elképzelés ez a fordított túlvilághit ! Miért is? Nos először is mert a nomádokat másolva bizánci és orosz keresztény harcosok is hordtak ilyen tegezt a nyilak számára! Így nem magyarázhatjuk a számukra pogány túlvilághittel azt, hogy élő keresztény figurákat miért mutatnak százszámra felálló hegyű nyílvesszőkkel a tegezben! Orosz/bizánci ikonokon pl Szent Györgyöt is igencsak sűrűn....az ő hite biztosan nem a magyar honfoglalóké volt...:-) A szent László legenda sok-sok fenmaradt képét már keresztémyek festették a hazai kunokról és így az ottani élő kunok se igen a túlvilághit okán viselték...pláne nem a honfoglaláskori magyar túlvilághittel magyarázhatóan...heggyel felálló nyílakkal tele tegezt ! Az 1200-as években nyugaton magyar lovasr festettek falra...nyílhegy felálló..! Kései 1200-as évek nyugat kun lovas képe a nyílhegyek felállóak...!   De vannak szibériai sziklarajzok ahol minden vázlatossága ellenére a  nomádok készítette, nomádokról készített rajzokon láthatóak a feálló nyílvasak !   A sorolást nem folytatom, de igencsak hosszú listám vala ilyen képekről ahol mind nyugatiak, mind keletiek ábrázolnak homokóra tegezben felálló nyílhegyeket ! Ráadásul magyar túlvilághittel az a baj, hogy ezeken a képeken sajna a legritkább a magyar harcos, de helyette vannak bizánci és orosz keresztémyek...semmilyen magyaros túlvilághit nem zavarhatta őket a használatban szerintem...:-) ! Vannak keletről buddhista kínaiak, koreaiak...stb..ők se tudhattak a magyar halotti szokásokról...de legalábbis nem igen izgatta őket sem szerintem !   No és voltak a különböző nomád törzsek is...mi magyarok, meg kunok..sőt még az 1300-as évekbéli     Timurida mongolokat is ábrázolták felálló nyílhegyekkel homokóra tegezben tartva a vesszőiket... Pedig elvileg ekkoriban már nem is ismerték ezt a tegeztípust !   Tehát ez a döntő túlvilághit hidegen hagyta a nem magyarok többségét szerintem...így nem jó érv a többi  nép következetesen így ábrázolt (pláne élő) vitézeire !   A fordított túlvilághittel még van egy iszonyatosan nagy baj: nincs rá bizonyíték !!! :-( De én is olvastam, hogy néhány...értsd TÉNYLEG CSAK NÉHÁNY ESETBEN  kerültek elő olyan halottak ahol jobbra tették az íjjat szablyát és balra a nyíltegezt ! Százalékosan igen-igen csekély esetről van szó....! Egyszerűbben is lehetne ezeket magyarázni:pl azzal, hogy ezek esetleg csak BALKEZESEK VOLTAK ...így nekik a fordított szerelés volt a normális hordási mód..semmiféle túlvilághithez nem volt közük !   Ha igaz lenne a fordított túlvilág hit parancsa temetéskor akkor rengeteg fordított szerelésű halott lenne és  csak néhány rendes..mert akkor azok a rendesek lennének a haláluk előtt a balkezesek..! SZERINTEM :D Ja méreg :vajon ki ásott ki már biztosan mérgezett nyílhegyet? Megmondom neked:senki... A gondolom ilyen fontos dologban nem elég..   Mellékesen én heggyel felfelé álló nyílvesszőkkel teli tegezből lövök...semmi nehéz nincs benne...és még egyszer se karcoltam meg a hegyekkel magamat...:-) Ja még valami...régi nomád területek (huszadik századig) egy mai festője pár képét láttam anno és ott az összesen homokóra tegezből töltő figurák (nők) is ugyanolyan módon töltenek mint én... már jóval ezen képek ismerete előtti időben is...! Ott pedig többet tudnak ez ügyben mint mi itt akár...:-)) Sztóval rágódj ezen még egy darabig szerintem.... Kelemen Zsolt leendő új könyvében rengeteg tollal felálló vesszőkkel töltött homokóra tegzek eredeti, korabeli képét igárte már jó régen...sajnos hosszú-hosszú ideje késik a könyve...:-( Pedig izgalommal várok legalább annyi száz, vagy ezer korabeli képet ilyen tegzekről a könyvében mint ahány képem  nekem van felálló hegyű tegezről...!

2008.10.20. 12:42

Adjon Isten! A tegezről és használatáról c. íráshoz lenne némi hozzáfűznivalóm, elsősorban a szerzőhöz intézve e sorokat. A lapos tegez formájáról, viselési módjáról és az abból való töltési módról írtak véleményem szerint helytállóak,  s örülök hogy általad szélesebb körben ismertté váltak. A honfoglalás kori ( ún. homokóra formájú) tegeztípusról írtakat azonban óvatosabban fogalmaztam volna meg. Néhány elgondolkodtató adatot hadd közöljek ezzel kapcsolatban. Először is, e hengeres tegeztípusnak van egy gallér nélküli változata is(1), ott pedig-ha néhány centivel lógott is csak ki a vessző, ami feltétlen szükséges a kihúzáshoz-mindenképp veszélyes lett volna egy-két tucat felfelé meredő nyílcsúcs a használója ruhájára és kezére egyaránt. Minthogy volt alkalmam eredeti honfoglalás kori nyílhegyeket kézből megvizsgálni, s a rombusz vagy deltoid  alakú lapos nyílcsúcsok sok esetben az adott négyszög mind a négy élén ki voltak fenve, ezért közvetlen a hegy alatt megfogni igen veszélyes  lett volna,  s minthogy a nyílhegyeket valószínű mérgezték!, ezért megkockáztatni az általuk való sebesülést igen nagy felelőtlenség lett volna egy harcostól. A másik adat, ami óvatosságra inthet, a sírrajzok és ásatási fotók, feljegyzések tanulságai. Itt két jellemző tényt szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy bár a tegezekben általában valóban heggyel fölfele találják régészeink a vesszőket (bár ismerek régész által kiásott, tegezfenéken talált nyílhegyköteget is), azok szinte mindig azon vas(nyak)pánthoz vannak rozsdásodva, mely a tegezpalást felső szegélyét merevítette. A tegezszáj e pánt fölött kezdődött, tehát a tegez 6-8 cm-rel hosszabb volt, mint a nyílvessző! Amennyiben az általad feltételezett módon lőttek, a könnyebb kivehetőség érdekében a nyílhegyeknek a tegezszáj által éppen hogy takarva, annak felső harmadában kellett volna előkerülniük, hogy a hegy alatti vesszőtest biztonságosan megfogható legyen! Minthogy a mérhető tegezszájak magassága általában 12 cm körüli volt, s a tegezszájnak-azt az egyszerűség kedvéért téglatestként elképzelve-csak egyik lapja volt nyitott, az annak aljában egy kötegben lapjaikkal összesimuló hegyek alatt a vesszőtest biztonságos megfogása vélenyem szerint lehetetlen. E leírás egyértelművé tételéhez-ha időm engedi-mellékelek majd szemléltető ábrákat, sírleletek alapján méretezve!, s ha elkészül a honfoglalás kori tegezrekonstrukcióm, használatának  tanulságait videófelvételen közzéteszem. A vesszők feltételezésem szerint a másvilági fordított világ hite szerint kerültek hegyükkel felfelé a sírba. FOLYT. KÖV. (1)Altum castrum IV. A visegrádi Mátyás Király Múzeum füzetei 4. A népvándorláskor fiatal kutatóinak IV. összejövetele Visegrád-1995, főszerkesztő Jékely Endre ALAPMŰ E TÉMÁBAN! Tisztelettel: Strohmayer Ádám (Szimurg)

2008.10.06. 20:15

Most olvastam "a tegezről éshasználatáról" szóló cikket. Nagyon jó, hasonló elképzeléseim voltak eddig is, csak nem tudtam ilyen jól megfogalmazni. Üdvözlettel: Barczikay Gábor barczikay.g@vipmail.hu

[Későbbi] [185-166] [165-146] [145-126] [125-106] [105-86] [85-66] [65-46] [45-26] [25-6] [5-1] [Archívum]