[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]
Írtam két szösszenetet, ez mára elég volt. Akinek van véleménye, szívesen várom! Márton fantasztikus norvég képei majd holnap bővülnek. Ádám, te nem akarsz véletlenül írni valami komoly tanulmányt a homokóra tegez felfüggesztéséről? |
Hilsen!
Voltam a Viking Hajómúzeumban!
Itt van kiállítva két szinte teljes épségben megmaradt viking hajó a 9. századból. Csodálatosak!
Irigylem ezeket a norvégokat. Főleg, hogy ezekről már rekonstrukciókat is készítettek és hajóztak velük a tengeren.
Aztán van még néhány érdekes lelet a 9-10. századból: épségben megmaradt bőrcipő, balta, aminek a nyele is megvan, kantárok és egy nyereg, amit nem teljesen értek, hogy milyen is lehetett eredetileg, hátha ti rájöttök.
Remélhetőleg Tibor nemsokára felrakja a képeket.
|
De ha mindkét lovas jobbkezes, akkor mindegyiknek az a jó, ha a másik tőle balra van (íj esetén). Szóval ezért nem kell küzdeni, ha szembe mennek egymással. A lándzsánál pedig kevésbé számít az oldal, mint a szablyánál. |
Sziasztok
Kiváncsiságból kérdem hogy kinek milyen tapasztalata van fokosokkal kapcsolatban.
Úgy értem milyen hosszú nyél, milyen keresztmetszetü és vastag, illetve hogy hogy bírja a kiképzést pl fémmel szemben? Szóval kinek mi jött be?
A másik amin gondolkodtam, de lehet hülyeség. Amikor két lovas harcol, akkor végülis arra törekednek ha íjjal vannak hogy nekik balra legyen az ellenfél (elöttük vagy mögöttük), ha közelharci fegyverrel akkor pedig jobbra, hiszen neki így a legkényelmesebb, a másiknak meg a legkényelmetlenebb. Ebböl azt akarom kihozni hogy végülis ezekért a helyzetekért küzdhettek hogy párbaj szerü volt a küzdelem.
|
Szegecset vastelepen, tüzépen, hegesztőboltban, meg mittudomén hol lehet szerezni, konkrétan csak Siófokon tudok beszerzési helyet.:) Az OBI-ban nincs! Én félgömbfejű vörösréz szegecseket használok, 3x6 és 4x12 mm-eseket. A méret nyilván attól függ, milyen vastag és hány réteg bőrt akarsz összefogni. Meg ugye bőr esetén érdemes alátétet is használni, ami miatt hosszabb szegecs kell. Egyébként ilyen sima rézszegecset nem olyan könnyű beszerezni, nem sok helyen árulják. Egyszer Pesten is kerestem, sikertelenül. Legtöbbször csak alumíniumot, vasat, meg sárgarezet találtam, de azokat nem szeretem. A vörösréz a kedvencem, nehéz, és jól megmunkálható. Egy jó alternatíva (és olcsóbb), ha hegesztéstechnikai boltban veszel rézpálcát, amit rövidre vagdosva "szegecsekké" alakítod. Nyilván ennek az a hátránya, hogy nincs feje, mindkét végét neked kell elkalapálnod, így a kívülről látszó szegecsfejek annyira lesznek szépek, amennyire ügyes vagy.:) |
Üdv Tibi!
Köszönöm. Akkor még annyit kérdeznék hogy szegecseléshez hol lehet szegecseket szerezni és milyet ajánlasz úgy 4-5mmes marhabőrhöz?
Előre is kösz! |
Üdv Gergő!
Én anno se nem varrtam, se nem ragasztottam. Csak szegecseltem, meg bőrszíjjal fűztem egymáshoz a darabokat. De bőrvérttel már évek óta nem foglalkozok, a régi vértjeim alapján tanácsot se adnék, mert azok csak fantasy darabok voltak. Vannak itt nálam avatottabb ismerői a témának, javaslom környékezd meg a turas nevűt!:) |
Üdv!
Olvastam a bőrvértes cikked és az érdekelne hogy varráshoz, ragasztáshoz mit ajánlasz? Estleg a mozgó alkatrészekhez (válra).
Előre is kösz! |
Még egy kis adalék a pajzsokhoz, most olvastam a Saracen Archery-ben: a kerek pajzs alkarra húzása főleg gyalog hasznos, ostrom idején. Letérdelve, magad fölé tartva elég jól véd, közben az íjat is hozzáfogva fedezékben tudod a vesszőt az idegre tenni, majd gyorsan célra tartani, lőni, aztán vissza a pajzsot a fejed fölé. |
De, abban a cikkben össze van keverve az íj és nyílkészítő. Egy spéci Grózer biokompozittal történt a dolog. Az is haláli, hogy gyorsabb volt a vessző egy 60-al haladó kocsinál.:) Szerintem a cikk írója se nyíllövést, se autót nem látott. |
Hejj!
Marci! Köszi a nagyszerű hír megosztását! Nem keverted össze véletlen a nyíl és az íj készítőjét? 508:4,5 valóban több, mint 60 , de nem is kicsit :-) Az öved szép lassan készül...a múltkori pü.-emet megkaptad?
Ha nem ismeritek, ez a szkíta páncél érdekes lehet számotokra: http://www.myarmoury.com/talk/viewtopic.php?t=2834&start=80
No minden jót!
Höjj,
Szimurg |
Hei!
Én úgy tudom, hogy a lamellás vértek általában oldalt nyíltak, bár voltak elül nyílós változatok is. Ezek mindig hosszabbak voltak, mintegy kabátszerűen működtek.
A csak a mellkast fedő vértek pedig az egyik oldalon, jobb kezes viselő esetén a jobb oldalon nyíltak. Így adja a legbiztosabb védelmet: a fegyvert tartó kéz alá ugyanis nem olyan könnyű betalálni. Valamint így jön létre a lamelláknak az az összefüggő fedése, ami a szemből érkező nyilakat és szúrásokat képes elvezeti.
Nos, belebújni valóban nem olyan könnyű, ezt saját tapasztalatból mondhatom. Hiszen előbb az egész vértet a fej fölé kell emelni, hogy belecsússzanak a karok és a fej, de ezek után szinte már bekapcsolni sem kell, a vért biztosan körülfogja a testet.
Szerintem a fém páncélzat alkalmazása egyáltalán nem a leteletpedett népek közelségén múlott. Hiszen gyakran a nomád népeknek nehezebb páncélzata volt mint a letelepült ellenfeleiknek. A különböző vértezek használata inkább a különböző támadófegyverek alkalmazásával lehetett összefüggésben. Na meg persze az anyagi helyzettel.
Ennek a mongol vértnek szerintem azért van ilyen hosszú szoknyája mert valószínűleg egy káni testőré volt, aki gyakran gyalog teljesített szolgálatot és hát elég hülyén nézett volna ki csupasz seggel … : ) |
Hei!
Ha még nem hallottatok róla, íme egy nagyszerű hír!
Két magyar sportoló megdöntötte az íjász távlövés 1226 óta érvényes rekordját a Nyílegyenes Távlövő Bajnokságon.
A versenyen, amelyen 50 résztvevő indult, a Mónus József, Grózer Csaba páros nyila 508,74 méterre szállt, 6 méterrel haladva meg a középkorból ismert rekordot - mondta el Posta Pál, a Hagyományos Íjászok Világszövetségének alelnöke.
Tájékoztatása szerint a versenyzők az íjat és a nyílvesszőt saját maguk készítik. A páros egyik tagja a lövő. A versenyen használt 82 font húzóerejű íj Mónus József munkája, s őt dicséri a rekordot megdöntő lövés is, az úgynevezett rövid nyílvesszőt pedig Grózer Csaba készítette.
A 784 éve felállított rekordot megdöntő távot egyébként 4,5-5 másodperc alatt tette meg a nyílvessző, rövidebb idő alatt, mint egy 60 kilométeres óránkénti sebességgel haladó gépkocsi.
A hagyományos íjászat egyik ágának számító, kizárólag az emberi erőt, ügyességet kihasználó távlövő versenyekre három éve készül együtt a páros. Tavaly ősszel már jó eredményt értek el, akkor 461,5 méterre sikerült Mónus Józsefnek lőnie.
Az íjász távlövés eddigi rekordját 1226-ben állította fel a kelet-tadzsikisztáni Sartaulban Dzsingisz kán egyik győzelme alkalmából rendezett versenyen egy Esunkhei nevű íjász. 335 aldnyi - 502,5 méter - távolságra röpítette nyílvesszejét.
A teljesítményt emlékoszlopon örökítették meg, a Dzsingisz kán köve néven ismert emléket a szentpétervári Ermitázs Múzeumban őrzik. |
Üdv mindenkinek!
Csak azon gondolkodtam mostanában, hogy valószínüleg nagyban összefügghetett az hogy mennyire volt elterjedt a fém vért használata, hogy az adott pusztai nép mennyire voltak közel és mennyire kereskedtek letepeledet népekkel, nem? De akár különböző fémhulladékokból és lehetet előállítani akár lamellákat.
A másik hogy az ábrázolásokon, de sok rekonstrukción sem látom hogy hol voltak nyitottak a lamellás vértek.
Ezen például látszik hogy középen nyitot és az övvel fogták össze. Szerintem ez a legpraktikusabb, ha két oldalt nyitott abba sokkal macerásabb belebújni meg több rés is marad így oldalt.
http://www.metmuseum.org/special/Warriors_of_the_Himalayas/images/6-lamellar-armor.L.jpg
A másik kérdésem meg az lenne hogy szerintetek mi miatt szükséges hogy hátul is hosszú "szoknya" legyen mint ezen a vérten: http://home-4.worldonline.nl/~t543201/web-mongol/mongol-images-photos/mongol-armour1.jpg
|
Jé, találtam egy bőrpáncélkészítőt: http://ijaszborpancel.5mp.eu/web.php?a=ijaszborpancel&o=_0PouzJRCD
Érdekes ez a bekezdés:
A BŐRPÁNCÉL NEVÉTŐL ELTÉRŐEN NEM PÁNCÉLBÓL VAN, EZÉRT NEM ALKALMAS SZÚRÓ, VÁGÓ ESZKÖZ ÁLTAL OKOZOTT BEHATÁS, ILLETVE LÖVÉS ELHÁRÍTÁSÁRA!!!
Az ára is elég húzós, mi a véleményetek? Ha valakit megsértettem volna, a legkevésbé se az a bajom, hogy valaki ilyen, egyébként nagyon szép dísztárgyakat csinál, de az oldalon sehol nincs az írva, hogy jelmez/dísztárgy, hanem az, hogy honfoglaló eleink által viselt dolgok. Na ez az, ami felháborít.
|
Köszönöm! Ígéretesnek tűnik. |
Tibi!
Talán ez érdekelni fog: http://www.dtic.mil/cgi-bin/GetTRDoc?AD=ADA243362&Location=U2&doc=GetTRDoc.pdf
Szó van benne törökökről(?), muszlimokról is. |
Jól van, "idegenkedjél" te is, legalább nem szégyellem a török cuccom. Amúgy is pont annyira van viking fejed, amennyire nekem török.:) |
Hei!
Kössz Vaspók a viking pajzsos linket! Jó oldal, végre megadja a választ a kérdéseimre. Jó lenne egyszer egy ilyen korhű viking pajzsot összerakni... Lehet megártott már ez a sok hó, jég és szőke leányzó, de kezdek egyre jobban érdekelődni a viking fegyverzet iránt. Talán egy-két cuccot a magyar felszerelésembe is belecsempészek. |
[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés