Új bejegyzés Frissítés

2010.11.17. 09:51 Tibi

Üdv Drákó! Most nagy költözésben vagyok, nincs egy helyen minden cuccom. Elsőre az Osprey sorozat "Saracen faris" című darabja ugrik be, az egyik színes képtáblán vannak íjak, húrfogási módok, meg nyílhegyek is. Talán a képtábla magyarázatában ír valamit a hegyekről. A másik a "Saracen Archery" könyv, az egyik képén vannak nyílhegyek, de nem emlékszem, melyik századból valók. Súlyadat igazából nekem sem rémlik, azt hajlamosak kifelejteni. A "csodás" "Kardok, szablyák" című könyvemben sincs egy súlyadat sem, pedig azzal hírdette magát a könyv, hogy több száz fegyver lényeges adataival, méretével. A hosszuk le van írva, de annyi...

2010.11.16. 02:35 Drákó

Sziasztok! Tibi, van valami képanyagod vagy leírásod (13 -14 sz.-i) mameluk nyílhegyekről? (Főként súlyadatok érdekelnének, de sajnos semmit nem találok a neten.)   Üdv, Drákó

2010.11.14. 21:50 Ákos

Üdv! Találtam anyagot, ha jól értelmeztem, négy tollas vessző leletről. The Arrows from Miran Nine arrow shafts are displayed with the bows. All have had their points removed. One is four-fletched with 3 in. long and 3/8 in. high barred feathers in suspiciously good condition. None of the other arrows have any fletchings remaining. The shaft lengths are estimated to be approximately 30 to 32 in. All are of the typical form with barrelled shafts with bulbous nocks. Forrás: http://www.atarn.org/chinese/miran/Bows%20and%20Arrows%20from%20Miran.html

2010.11.10. 22:41 szimurg

Vaspók!   Több helyen említettél M.Balkai zsáktegezt. Kérlek, ha tudsz, küldj róla képe(ke)t az e-mail címemre! Előre is nagyon szépen köszönöm! Üdv: Ádám

2010.11.09. 23:01 szimurg

Ákos! Tegzedbe e rekeszt ne tegyed bele, mert szerfelett felesleges lenne eme tett! Viccet félretéve valóban hülyeség, mivel a hegyet úgyis látod, vagy ha nem, akkor lenézel, a jobb kezed alsó ujjaival megdöntöd a tegezszájat, a felsőkkel pedig már emeled is ki a kiválasztott nyilat. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy roham előtt már  feszítő kézbe foghatod a kilövésre szánt, előre kiválogatt néhány nyilat.(Feltéve, ha hüvelykujjal feszítesz) Sem ábrázolásokon, sem leleteknél, sem pedig ép kéregtegezeken nincs nyoma tudtommal ilyen osztásnak. Arról nem is beszélve, hogy Vaspókkal ellentétben úgy vélem, hogy a nyilak pálcái  egyforma hosszúak voltak, és csak a hegyben különböztek. -Ez esetben a hegyek alsó felénél fogva szélesség és szög alapján is ki lehet tapogatni, h melyik hegyet fogod, mivel az alsó felüket nemigen élezték. Egy-két különleges ( mondjuk szakállas) hegyet nem számolva.-A húzáshossz ugyanis annyira meghatározó például mamelukéknál, h az íjász tankönyvük azt írja, h előbb vegyél magadnak nyilat asszerint, hogy mekkorát húzol, és ahhoz válassz megfelelő íjat! Érdekes, hogy a pofihoz húzó, statikusan, fix ponthoz rögzítő angolok ezzel szemben szabvány hosszúságú vesszővel lőttek. Bár a mamelukok is horgonyoznak, csak az oldás dinamikusabb. További kérdés, hogy előre ismert fegyverzetű sereg ellen hányféle nyilat szükséges egy rohamra vinni? Ugyanis 15-20 vesszőnél több nemigen fért a tegezbe, tehát szerintem max nehéz-és könnyű vesszőket vihettek, erősen kül. méretű pl. romboid hegyekkel, esetleg néhány páncéltörőt, aminek meg annyira más a fogása, hogy szintén nem kell ahhoz a tegezre nézni, hogy kiválaszd. Arról nem is beszélve, hogy a legkényelmesebb e (megdöntve viselt) tegezből úgy tölteni, hogy a tegez testén végigsimítasz, még a nyak és a gallér lenti (bal ) oldala közé nem érnek az ujjaid. Mivel a tegez nyakpántja a  gallér síkjánál kijjebb áll, ott a nyilak kényelmesen megfoghatóak, még ha a hegyek a nyak fölött másfél centivel feljebb már el is kezdenek szélesedni. Ha megosztanád a tegezt, mindig máshová kellene nyúlnod, itt pedig szépen lecsúsznak abba a kis háromszögbe, ahol az oldalfal keskenyebb is, mint feljebb a legtöbb csontlemez tanulsága szerint, vagy eleve nagyon keskeny.Ide tipikusan rajz, fotó vagy videó kéne, azért remélem, így is érthető voltam. Ha nem ,szóljatok, és leskiccelem.

2010.10.23. 08:12 Ákos

Köszönöm a válaszokat! Ellnézést ha hülyeséget kérdeztem, de tényleg fogalmam sincs erről a témáról, így nem is tudtam elképzelni, hogy ott ez nem próbélma, mint itt, pest mellet, ahol legfeljebb galamb tollal találkozik az ember....   Egy másik kérdés ami az előzőről lemaradt: sokszor érvelünk azzal hogy azért is jobban a heggyel felfelé való tárazás, mert hogy lehet válogatni a különböző hegyek között, de gyakorlatban nem tudom, hogyan valósítható meg. Mert a legtöbb hengeres tegez szája a használó testétől elfelé néz, másrészt pedig a vesszők össze-vissza zötykölődnek benne. Arra gondoltam hogy mondjuk valamilyen vékony madzaggal fellehetne osztani 2-3 részre vesszők szerint, csak nem tudom, mennyire korhű megoldás lenne.

2010.10.22. 20:36 Flesch Márton

Ákos! Ez tényleg hülyeség! Mint a Magyar Madártani Egyesület tagja már idegesen keztem markolászni az egeremet, de szerencséle Tibor válasza megnyugtatott, hogy van még itt aki ismeri a puszta állatvilágát. A sztyepp ugyanis itt van mondhatni a talpunk alatt, még ha csak az egyik végén állunk is a hatalmas Eurázsiai pusztának. Persze sajnos csak kevés területen maradt meg természetes állapotában. De azokon a helyeken,  mint amilyen a Hortobágy a madárvilága csodálatosan gazdag. Pedig az is "csak" egy puszta. Mégis pédául minden ősszel több mint 100 000 daru vonul át Magyarországon és pihen meg rövidebb-hosszabb időre a Hortobágyon.  Csak az elhullajtott tollaikből fel lehet tollazni egy kisebb hadsereg nyílvesszőit! Meg ott van még egy tipikus pusztai madár, a magyar természetvédelem egyik kincse: a túzok is. Ez a madár pont pulyka nagyságú, értelemszerűen pulyka nagyaságú és elősségű tollakkal és végig megtalálható a szteppén. Szerintem nagyságrendnyivel nagyobb fejfájást okozhatott őseinknek a vas beszerzésse. Az ugyanis nem rebben fel csapatosan minden alkalommal amikor átvágtázol a pusztán :)

2010.10.22. 19:32 Flesch Márton

Vaspók! A fokoshordással kapcsolatban légyszi küldj képeket! Vagy adj meg pontos (illl. minnél pontosabb) évszámot és lelőhelyet. Hátha meg tudom találni ezeket az ábrázolások a neten. Mert nekekem van jónéhány korabeli ábrázolásról képem, de egyiken sem látni fokoshordozást. Pedig nagyon kiváncsi lennék rá. Köszi! sagittarius@vipmail.hu

2010.10.22. 12:33 Vaspok

ha jól tudom a török korban a huszárok a páncélszúró hosszú tőrjüket is a nyeregre erősítve,   Hát ugye azt derékra nehezen tehették volna ! De a visszafelé vetítés ritkán komoly érvelési módszer szerintem :-) Ennyi erővel az is jó érvelés lehet, hogy a török korban a huszárok a nyeregre rögzítették a két hosszú csövű pisztolyukat is :-D Aztán az a baj, hogy se pisztolyuk, se hegyestőrük nem volt a nomádoknak, így ezek nem komoly érvek a nyeregre málházásra... Mivel a török korra már ugye nem lehetett minden újdonsült fegyvert a derekukra halmozniuk :-(( Amikor az íjász holmi leáldozott akkor a lándzsa helyett a karabélyt akasztották a vállra, és a derekukra  nehezen fért volna el a két jókora pisztoly is ...hát még emellé egy hegyestőr is ! Tehát nemcsak kényelmi , de harci technika kivitelezhetősége okán is máshová kellett ezen holmikat tenni ! Plussz a lőszeres anyagot is, ami ekkoriban golyós zacsit, kétféle lőporos szarut jelentett, majd később elég nagy méretű hengeres fa tokot előre kiadagolt papír csomagolású töltetekkel ! Nem kis helyigényük volt az biztos ! Így a török kori felszerelés elhelyezés se túl szerencsés visszavetíteni változtatások nélkül ! Érdekesség számomra a orosz seregben az íjat, nyilat, karabélyt, pisztolyt is viselő páncélinges lovasai ....a napóleoni időkből,.... Ritkaságok voltak, és kétséges eredménnyel járt alkalmazásuk...:-( Málhájuk több mint egy íjászé, és több mint egy modern akkori lovasé ! Így gondjuk is jelentősebb lehetett a korabeli mindkét fazonú lovasokhoz képest ! Hamar el is tűntek ezek az átmenetiek...pedig elviekben nem árt asz íj ha már kilőttek minden golyót gye ? De azért pocsék lehetett így lóról esni : íj-nyíl tegez, és karabély, meg szablya, meg kindzsál is a harcoson egyszerre ! :-() Meg lőszeres táska is sokszor már ! Ennél csak vállra akasztott lándzsával lehetett rosszabb bukni !

2010.10.22. 11:44 Tibi

Valóban akkoriban nehezebb volt intenzív pulykatelepet találni a sztyeppén, de azért vannak madarak ott is. A folyók mentén, ahol az ember is sűrűn megfordult, élnek nagy testű gázlómadarak, récefélék, lúdalakúak. Pl. nézd meg a nálunk is gyakori szürke gém elterjedését! Nyáron az egész sztyeppövezetben előfordul. A "sasászat"-nak pedig Belső-ázsiában vannak nagy hagyományai. Továbbá régen nem volt elvárás az íjászok részéről, hogy a toll csak kemény pulykatoll lehet. Kisebb, puhább tollú madarak tolla is elfogadható röppályát ad. A Munyatu'l-Ghuzat arabul íródott, aztán törökre fordították, aztán angolra, aztán én magyarra. Én csak azt tudom garantálni, hogy az utolsó fordSzóval óvatosan a ragokkal!:)

2010.10.22. 10:44 Ákos

Üdv!   A fokos hordásával kapcsolatban: ha jól tudom a török korban a huszárok a páncélszúró hosszú tőrjüket is a nyeregre erősítve, a lábuk alatt hordták, mint másodlagos fegyvert. Szerintem mind a két mód lehetséges, arról meg fogalmunk sem lehet, melyik volt az elterjedtem. Hozzá teszem, még egyiket sem próbáltam...   Kartonból csináltam egy hengeres tegezre emlékeztető valamit, hogy gyakorolhassam a rendes töltést. Még nem találtam meg mi lenne a legjobb szíj hossz, de a csuklószíjjon hordozott fokosnak mindenképpen útban van. Beállítási hiba lehet, vagy hengeres tegezzel kevésbé működik a csuklószíjjas dolog mint egy lapos tegezzel szerintetek?   Még azon gondolkodtam mostanában, lehet hülyeség, hogy a puszta közepén hogyan jutott hozzá az ember 30-50 nyílra elegendő tollhoz? Szárnyast nem tartottak,meg túl nagy madár állomány sem lehet ott szerintem.

2010.10.22. 01:58 Vaspok

Hát szerintem azt is tudták az oroszok, hogy 2000 éve hol volt a fokos a szittyáknál....:-) Ugyanis láttam olyan tanulmányt amiben a kő babákat dolgozták fel...különös tekintettel az övekre...! A szkíták eleinte (a bronz koriak) eléggé gagyi babákat alkottak anno...inkább oszlopok voltak mint ember szobrok...néha stilizált arccal... de mindig részletes fegyver övvel ! Amin fel lehetett ismerni a tőröket, kardot, kettős tegezt is...meg a fokosokat is természetesen ! A jobb oldalon, de nem a kozákok miatt :-) Gondolom mert kézre esett... A szkíták után ott van a 500-700 közötti türk korból egy rohamozó lovas képe egy falfestményen...még az Őskultúrás könyvben is ott van tán...   Az is a jobb oldalán viseli a fokosát, az övébe tűzve természetesen.... Így már minimum két nép esetében se a kozákokról vettek rekonstrukciós mintát az orosz kutatók...:-) Ha utána néznék találnék még szerintem az öv jobb oldalán viselt fokos képét ...de ez ugyanaz az eset mint amikor lándzsásokat nomádéknál nem ábrázoltak pajzzsal..aztán meg mégis...! Nyilván egy lovasnak lóra felugráskor kényelmesebb a fokost a nyeregre málházni előre...nincsen útban a felszálláskor ! De ennyi erővel a tegez, és szablya is útban van ahhoz képest amikor egy szál kaftánban ugrassz lóra...nem ? Most akkor mindent felpakolsz a lóra ? Hiteles lesz ? Nem nem lesz az....:-( A mameluk fordítással óvatosan kéne bánni ha nem arabból lett fordítva! De ha egyenesen abból akkor is ! Mert régi fordítási szabály : minél többet fordították az eredeti írást annál jobban torzult :-( Törzulhatott angolra fordításkor is, és angolból fordításkor is...! Jó példa számomra a egyetlen hiteles biblia egymástól eltérő ezernyi szöveg változata manapság ! Kérdés: Hol hordozzuk a buzogányt a nyergen? Nyergen, vagy nyeregben ? Az eredeti arabban az a szép, hogy nincsenek magán hangzóik...sőt európai értelem szerinti ragozást se használják úgy mint az angolok pláne! Tehát ha az angol a szót félre írta/értette akkor lehet az nyeregben is...és nem a nyergen értelmű ! Ha a nyeregben lenne a szöveg akkor a szkíta korig visszamenőleg egybe csengene a ábrázolásokkal amit maguk a szkíták faragtak magukról köbe : az öv jöbb oldala A türk kori festményen : az öv jobb oldala ! Ha nyeregben a szó rendesen akkor nincsen ellent mondás mert nyeregben ülve is az övben a jobb oldalon hordva ugyanaz lenne mint a mameluk tanító szava szerint...   Nem állítom azt, hogy biztosan rossz a fordítás az angolban, de ezt sajnos senki nem tudhatja  :-( Megemlítendő itt az arab leírások pl a magyar vezérek neveiről...mai napig nem száz százalék, hogy a mai olvasat a helyes, mivel  a magánhangzókat csak a magyar kutatók illesztették be...:-( Egyéni ízlésük szerint :-o Mindenesetre elgondolkodtató számomra, hogy minek van nagyobb súlya a rekonstrukciónál ? Egy arabból angolba fordított szöveg további fordításának magában, vagy több ezer éven keresztül is az övre rögzített fokos ábrázolásoknak több különböző nép esetében ? Főleg, hogy azért ne feledjük mekkora blődli szöveggel írnak benne néha a kardokról : a indiai acélt azt hiszem leszólják benne valahol....:-( Meg az európait is némiképpen...:-(( Aztán meg aki ismeri a pengéKet az azért nagyon jól tudja, hogy  európában damaszkolt acél pengéket akkoriban már vagy ezer éve készítettek...mint ahogyan indiában is...! Ez a könyv az ami : a kiképző, és író (tollbamondó?) személyes véleménye a korabeli hadi dolgokról ! Nem feltétlenül van mindig igaza mint a kard pengéknél is látható... Amikor sarokba szorul egy kérdésben akkor mindig isten tudja jobban, vagy hasonló szövegekkel takarózik :-( Nem tenném rá az életem, hogy minden amit írtak benne megállja a helyét ! Persze mindenki azt hisz el belőle amit akar... :-D  ÉN NEM EZ ALAPJÁN REKONSTRUÁLNÁM A HITELES NOMÁDOT AZ BIZTOS... Két mameluk példa ami nem sűrűn van jelen nomádéknál : sarkantyú, és feszítő zabla ! A tegzük se homokórás többnyire ! Tehátakár az eltérő hagyományuk is kialakíthatott más málházási szokásokat, miként mást tegez formát ugye ... Így akár a nyeregre málházott fokos is eredhet innét ha pontos a fordítás ! Török képen láttam már íj-nyíl tegezt lóra málházva....ami messze nem nomád szokás, de ugye lovasíjászoké, és persze nagyon kényelmes így lóra szállani! Mégis ritkaság, és ezerből egy ilyen korabeli képet ha láttam, a többiek a hagyományos, bár messze nem annyira kényelmes módon hordták az íjat, nyilat !  :-( Szóval számomra azért a városi lovasíjász mameluk nem egyenlő a pusztalakó keleti nomád lovasíjásszal ! Nem tehető egyenlőség teljesen közéjük :-((

2010.10.22. 00:59 Flesch Márton

Üdv!   Nemrég Tiborral kipróbáltuk a fokos és a lándzsa lóháton való hordozásának lehetséges módját..   Ezennel meg kell változatnom véleményemet a fokos hordásáról. A kipróbálás is igazolta, hogy a legkényelmesebb a nyereg elülső kápája előtt a jobb oldali nyeregtalpba erősített hurokba bújtatni, ahol rögzül a fej, majd a nyelet a kengyelszíjak közé csúsztatni. Így gyakorlatilag meg sem moccan még vágtában sem. De igen könnyen előkapható.   E mellet szól egy mameluk tanítás is: „Kérdés: Hol hordozzuk a buzogányt a nyergen? Válasz: A jobb oldalon. A régi lovasok a bal oldalra tették, a jobb oldal jobb.”    Valamint orosz rekonstrukciós rajzokon is itt tűnik fel, ami persze nem azt jelenti, hogy ők tudnák hol hordták ezer éve, de a kozákjaik még a világháborúban is ismerték a módját és az alapján rajzolják. Ugyanez igaz a lándzsára is. No meg ott van a magyar pásztorhagyomány is. Korabeli ábrázolás vagy leírást pedig nem ismerek róla.   A lándzsa hordásának megfelelő módja egy bő hurokkal a jobb vállra akasztva egy kisebbel pedig a lábfejre húzva. Ezzel a módszerrel kényelmesen hordható akár lovasíjászás közben is. Azonban az alsó hurok csak akkor marad a lábfejen (hacsak nincs kunkori orrú agyonveretezett nacza csizmánk), ha a hurok felhúzása után dugjuk lábunkat a kengyelbe. Ez azonban azt jelenti, hogy levételkor ugyancsak ki kell venni a lábunkat a kengyelből. Szóval nem könnyű művelet, így elsőre egyáltalán nem.   De erről is találtam mameluk tanítást: „Hogyan szállítsuk a lándzsát terepen: … csinálj széles gyűrűt a kötélből és húzd a jobb karodra. Ez jó, ha az íjat akarod használni.”- írja, bár bevallja: „Tudd meg, nincs legjobb lándzsahordási módszer.„ - Az lehet, de ennél azért szerintem az előző ennél elegánsabb: „….készíts egy lyukat a fegyver végére és köss bele kötelet …és dugd át az öveden, a lándzsa hegyét meg húzd magad után a földön” J    És a sokat idézett forrás Bölcs Leótól a magyarokról (az első eredeti fordítás alapján): „a vállán a felfelé álló kopját hordva, az íjat pedig kezében fogva s mindkettőt úgy használva, ahogy éppen szükség van rá.”

2010.10.21. 14:20 Tibi

Kösz Türas, nem ismertem! Kösz Vaspók a linket Magyar András szövegével! A 2009-es Páncélos Vitézek napján hallgattam az előadását a lamellás vértekről, nagyon jó volt. Ő már akkor is bírálta Zsoltot. Hát azért van Magyar András is a Zsolt vértjét alkotók között, mert ha nem lenne, Zsolt még mindig a bőrvértben nyomná.:)

2010.10.21. 13:49 türas

Szia Tibi! Köszönet a fordításért! A mamelukokkal kapcsolatban, nem tudom, ezt ismerted-e?

2010.10.21. 11:33 Vaspok

Üdv! Hát ez nafy arcúra sikeredett Zsolttól már megint :-( http://lovasharc.hu/index_elemei/aktualkepek%20stb/pancel/avar%20pancel%202.html 17 ember alkotta meg a páncélt köztük egy olyan aki ma már éppen ellene szól ! http://www.negygriff.hu/?file=kop1.php Érdekes nem ?   Most akkor a csapatban eredetileg nagy segítséget adó múzeumi szakember már a homályos agyúak táborába állt át ? Hogyan van ez ? Az is érdekes ha megint csak ez az nagyon első  avar/hun (?) páncél a hiteles akkor az őt és páncélját elismerő szakemberek honnét tudják, hogy jó és hiteles verzió ? Nagy ebben a írásban Zsoltnál a fogalom zavar...:-( Pl csak egy : Csallány szerinte néhány lamellával (páncél zsebkendő, A4-es lap méretű bőrön szöveggel leszólva a profot ) próbálkozott pedig ugye a teljes mellrészről készült összeállítás jó pár száz lamellával...! Fotó van róla.. Nagyon ügyes kezű modellező lehetett persze...de azt számon kérni, hogy de ő nem is lovagolt, és így lovoin se próbálta ki...! No ez nagyon erős volt számomra...:-(( Nem az volt a feladata... DE NÉLKÜLI MA ZSOLT A NAGY SEMMIBŐL INDULHATOTT VOLNA KI A NAGY LÉTSZÁMÚ CSAPATÁVAL EGYETEMBEN ! KIDERÜLT, HOGY TELJESEN REMÉNYTELEN ESET A FICKÓ :-(( Számomra már mindenképpen...

2010.10.21. 11:14 Madár

Üdv! Van itt egy érdekes, 6 részes film egy tuvai ásatásról. Lehet, hogy volt már, csak lukas az agyam:)   http://www.youtube.com/watch?v=v9Ktdlx-X3E&p=BD41647D6EC5307A&playnext=1&index=67

2010.10.21. 08:16 Tibi

Pedig még ki is töröltem az üzenetéből az Örökségvédelmi Központ összes területi kirendeltségének elérhetőségeit (kétszer is!), így különdíjat is érdemel!:)

2010.10.21. 00:42 Flesch Márton

Ezúton kihirdetem, hogy a leghosszabb üzenetért való versengést Ádám nyerte! :)

2010.10.20. 19:28 Szimurg

Előzetes programterv „Hadak útján” Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest – Szigethalom, 2010. október 28-30.   2010. október 28. Csütörtök Helyszín: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (Római kőtár) 1088, Budapest Múzeum Krt. 14–16. 9.00–14.00. Folyamatos regisztráció 10.00. Konferencia megnyitása 10.20–10.35. Pásztókai-Szeőke Judit: Helyi textilművesség az egykori római Pannonia területén 10.35–10.50. Masek Zsófia: Egy koranépvándorláskori településrészlet értelmezései lehetőségei (Rákóczifalva–Bagi-földek 5. lelőhely) 10.50–11.05. Hajdu Tamás – Marcsik Antónia: A Tiszabura-Pusztataskony I. 3. lelőhelyen feltárt késő szarmata / hunkori gödör embertani leleteinek vizsgálata 11.05–11.20. Hozzászólások, vita, válaszok 11.20–11.40. Kávészünet 11.40–11.55. dr. Tóth Gábor – Puskás Tamás – Bőtsch Enikő: 85-ös számú főút Enese elkerülő szakasz régészeti lelőhelyeinek embertani anyaga 11.55–12.10. Hullám Dénes: A Przeworsk-kúltúra temetkezései és kapcsolatai a Kárpátmedence északkeleti részén 12.10–12.25. Kiss P. Attila: A Nyugati Herul Királyság: valóság, avagy szakirodalmi fikció? 12.25–12.40. Hozzászólások, vita, válaszok 12.40–13.40. Ebédszünet 13.40–13.55. Kiss Csaba Kálmán: Pajzstövises csatok a Kárpát-medencei gepida leletanyagban 13.55–14.10. Kiss P. Attila: Minek nevezzelek? Egyélű vágófegyverek a Tisza-vidék gepida kori temetkezéseiben 14.10–14.25. Csíky Gergely: A dunántúli germán kontinuitás kérdése – a fegyverkombinációk vallomása 14.25–14.40. Horváth Eszter: Az inkrusztáció rejtett fortélyai: fóliaalátétek a Kárpát-medence polikróm stílusú ötvöstárgyainál 14.40–14.55. Hozzászólások, vita, válaszok 14.55–15.15. Kávészünet 15.15–15.30. Szücsi Frigyes: A kora- és középavar kori balták és fokosok 15.30–15.45. Magyar András: Másképpen a kunszentmártoni avar mellpáncélról 15.45–16.00. Makoldi Miklós Zsombor: Adalékok az avarok temetkezési szokásaihoz a lovassírok vonatkozásában 16.00–16.15. Szalontai Csaba: Ismét az avar kor lepráról 16.15–16.30. Hozzászólások, vita, válaszok 16.30–16.50. Kávészünet 16.50–17.05. Gallina Zsolt – Thiele Ádám: a pontos cím megadás később 17.05–17.20. Szenthe Gergely: Késő avar kori iparművészet – mesterek és közönségük. Öntött bronztárgyak előállítása és terjesztése a Kárpát-medencében 17.20–17.35. Véninger Péter: A soványító anyagok erősségének mérése, avagy a kakaósbögre új értelmet nyer 17.35–17.50. Pölös Andrea: Középkori kerámia – néprajzi kerámia – népi iparművészeti kerámia. Összehasonlítások a gorzafalvi kerámia kapcsán 17.50–18.05. Hozzászólások, vita, válaszok 18.05. Köszöntő a XX. konferencia alkalmából MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÖZPONT 2010. október 29. Péntek Helyszín: Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium (Római kőtár) 1088, Budapest Múzeum Krt. 14–16. 9.30–9.45. dr. Prohászka Péter: Későrómai solidusleletek Titelről 9.45–10.00. Csuthy András: A késő avar kori trapéz alakú lószerszámveretek 10.00–10.15. Katona-Kiss Attila: Az oguz és a karluk törzsek szállásváltása a 8. században 10.15–10.30. Szabó Béla: A keleti és a nyugati hadművészet különbözőségei a honfoglalás korában - különös tekintettel a Kijevi Rusz hadszervezetére 10.30–10.45. Hozzászólások, vita, válaszok 10.45–11.05. Kávészünet 10.50–11.05. Türk Attila: A honfoglalás kori leletanyag keleti gyökerei. Új leletek - régi problémák 11.05–11.20. Szabados György: Magyar államszervezet a IX-X. században 11.20–11.35. Gáll Erwin: Temetkezési szokások és a 10. századi kultúrcsoportok és népességek kérdése az Erdélyi-medencében 11.35–11.50. Gáll Erwin – Gergely Balázs: Doboka kora középkori temetői 11.50–12.05. Hozzászólások, vita, válaszok 12.05–13.05. Ebédszünet 13.05–13.20. Takács Miklós: A korongolt, korai Árpád-kori cserépbográcsok formai sajátsága 13.20–13.35. Simonyi Erika: Adatok a késő Árpád-kori fehér kerámia kialakulásához 13.35–13.50. Terei György: A különböző tudományágak együttműködése az Árpád-kori Kána falu feltárásánál 13.50–14.05. dr. Horváth Zoltán – Mindszenty Andrea – Terei György: Honnan származhatnak a Kána Árpád kori falu templomában és a környezetében található temető kőzettípusok? 14.05–14.20. Hozzászólások, vita, válaszok   14.20–14.40. Kávészünet 14.40–14.55. Petkes Zsolt: Sárszentágota 11. századi temetője. Keltezési problémák a kora Árpád-kori soros temetőkben. Regionalitás – tárgytípusok. 14.55–15.10. dr. Józsa László: A harci és polgári csontsérülések a 10–14. században 15.10–15.25. Tóth Gábor: A hősi epikai maradványai a Szent László-legenda falképein 15.25–15.40. Hozzászólások, vita, válaszok 15.40–16.00. Kávészünet 16.00–16.15. Merva Szabina: A kerámiakeltezés lehetőségei és a korai sáncvárak Északnyugat- Magyarországon 16.15–16.25. Tolnai Katalin: Visegrád - Sibrik: régi ásatás - új módszerek. 16.25–16.40. Sudár Balázs: Árpád-kori hangszereinkről 16.40–16.55. Hozzászólások, vita, válaszok   2010. október 30. Szombat Helyszín: Szigethalom, EMESE Régészeti park 2315, Szigethalom Rákóczi utca 9.30. Indulás a Magyar Nemzeti Múzeum elől 10.30. Érkezés a szigethalmi Emese parkba 10.30–10.45. Fáki László Szigethalom polgármestere köszönti a résztvevőket 10.45–11.15. Magyar Attila vezetése az EMESE parkban 11.15–11.40. Véninger Péter: Cserépbogrács készítése 11.40–12.00. Magyar András: Avar vértek rekonstrukciós kísérletei 12.00–12.20. Strohmayer Ádám: A honfoglalás kori ún. homokóra típusú nyíltegez szerkezete, használata és függesztési módjai 12.20–12.35. Hozzászólások, vita, válaszok MAGYAR NEMZETI MÚZEUM NEMZETI ÖRÖKSÉGVÉDELMI KÖZPONT   12.35–13.00. Kávészünet 13.00–13.25. Lengyel Boglárka: Rézdomborítás szurokformában 13.25–13.50. Bíró Csaba–Szente Gergely: Kora középkori bronzöntés rekonstrukciója 13.50–14.05. Magyar Attila: Kísérlet a 10. századi magyar nyilak jellemző méreteinek és formáinak meghatározására 14.05–14.35. Dr. Szőllősy Gábor: Nyílzápor szóráskép teszt. 14.35–14.50. Hozzászólások, vita, válaszok 14.50. Zárszó

[1145-1126] [1125-1106] [1105-1086] [1085-1066] [1065-1046] [1045-1026] [1025-1006] [1005-986] [985-966] [965-946] [945-926] [925-906] [905-886] [885-866] [865-846] [845-826] [825-806] [805-786] [785-766] [765-746] [745-726] [725-706] [705-686] [685-666] [665-646] [645-626] [625-606] [605-586] [585-566] [565-546] [545-526] [525-506] [505-486] [485-466] [465-446] [445-426] [425-406] [405-386] [385-366] [365-346] [345-326] [325-306] [305-286] [285-266] [265-246] [245-226] [225-206] [205-186] [Korábbi] [Archívum]