A "viking minta" alatt a mai viking hagyományőrzők által használt kesztyűkre gondoltam. Nem rossz gondolat, lehet hogy a táli prémkesztyűt felvették csatába... valamit az is védett...
Az orrvédős kérdésemhez tudtok valami okosat mondani?
Szerintem hordhatták lovon is övön a fokost, ha a szablya, tegez, stb. nem zavarta a harcost, akkor szerintem ez se...
2010.04.15. 18:32
Ádám
A fokost a magyar néprajz tanulsága szerint a nyergen hordták, vagy a fenékdeszka első kápa előtti vaskarikájába, vagy a szintén onnan lelógó nyeregsallangba (esetleg bőrhurokba) tűzve. A sallang általában háromszög alakú, cakkozott szélű, lyuggatott díszű bőrdarab, mely lefelé szélesedik, és a felső harmadában volt az a kerek áttörés, melybe becsúsztatták a fokos nyelét, tehát közvetlen a fokosfejnél lógott. Szerintem derékra rögzítve igen kényelmetlen a viselése, (főleg ha a tegezek, tarsoly, kés, ivóedény, tarsoly , esetleg kard/szablya már az oldaladon van) és mivel lóról esve igen balesetveszélyes, régen is így hordhatták. (lóról szállva meg kézben) Sok honfoglalás kori nyeregmaradványon találtak málhakarikákat, amik ugyanott helyezkedtek el, mint a pásztorok nyergein, melyekről a nyeregsallang lógott.
2010.04.15. 16:50
Tibi
Ugyan már nem igazán tetszik a baranta mozgalom, de ők birkóznak, meg elvileg tanulják is. Mongol birkózásnak nevezik, ha jól emlékszem. Mindenesetre az elméleti hátterüktől függetlenül tök jó volt csinálni, az is felért jó sok futással.
2010.04.15. 15:49
Vaspók
Egy esetet említettek, hogy a fokos feje alá fel volt még húzva a nyelére egy vas karika amire egy lemez csík volt szegecselve és egy rugóhoz hasonlóan használták a ővre akasztáshoz !
Így nem kellett kiaraszolni a teljes nyél hosszúságát az említett karikákba, vagy az övbe tűzött módszerek szerint, csak ráfogtak a nyélre, kissé emelték és már műkődött is :-)
De erre is csak egy eset van...így hiába hatékony nem elterjedt nagyon....
A nomádok a fokost nagy valószínűséggel az övön hordták. Nem nagy ördöngősség a rögzítés megoldása. Lehet egy egyszerű karikát kötni egy mellékszíjra, és ebbe csúsztatod bele a fokos nyelét (a fej megakad). Vagy van egy "specializáltabb" megoldás is: az övről lecsüngő szíj a rögzétés alatt kb 3-4 hüvelykkel kiszélesedik, és ez a szélesebb rész ketté van hasítva 1-1,5 arasz hosszúságban. A hasításba be kell tenni a fokos nyakát, majd a két szalaggal, ami a hasítással létrejön, megkerülöd a fokos fejét, és a szíj hasítatlan része mögött megkötöd (lehet úgy is csinálni, hogy a fokost nem a hasítás tövébe teszed, hanem kicsit fönnebb van egy direkt erre kialakított nagyobbacska lyuk). Remélem érthető volt amit írtam... Ja, a hasítás végét érdemes egy lyukasztóval vágott lyukkal lezárni. Nem tudom mennyire korhű, viszont a további hasadást egész jól megakadályozza.
A veretek feladatával kapcsolatban: szerintem az elsődleges feladata egyrészt a rangjelző szerep, másrészt az öv kifordulásának megakadályozása (terhelés hatására). Ugyanakkor az sem elképzelhetetlen, hogy esetlegesen védte is az övet a vágásoktól, de nem hiszem, hogy ezzel komolyan számoltak volna. Én azt mondanám, ne nagyon hangoztasd ezt az elméletet .
"Az biztos kellemetlen hogy ha harc közben levágják az emberről a fegyverövet mondjuk."
Ha valaki harc közben oda jut, hogy levágják róla a fegyverövet, akkor annak valszleg már nem az öv és az azon rögzített dolgok elvesztése a legnagyobb baja...
Mi (Pusztai Farkasok) pl. saját szórakoztatásunkra és erőnlét javítására birkózunk. 5 perc birkózás simán felér 2000 méter futással, ráadásul sokkal több izomcsoportot mozgat meg.
2010.04.15. 08:53
Ákos
Üdv Mindenkinek!
Elnézést hogy mindig csak kérdezősködni járok ide, csak tudom hogy itt érdemes…
Az egyik dolog ami érdekelne engem az az hogy a fokost vagy a baltát hol hordhatták annak idején? Több helyen is azt írják hogy a nyeregre akasztották fel. Ha így volt akkor hogyan? Én próbálkoztam az övre rögzíteni valahogyan de nem nagyon sikerült.
A másik hogy több tanulmányban a lószerszámokon található vereteknek olyan feladatot tulajdonítanak hogy védik a bőrszíjakat attól hogy esetleg harc közben elvágják azokat.Rosszul gondolom ha szerintem ez valószínűtlen és egyszerűen csak díszítés volt? Szerintem még egy ilyen veretes övet is könnyedén ellehet vágni ( http://somogyimarton.hu/veretes_ovek/csupaveretov.jpg ). Az biztos kellemetlen hogy ha harc közben levágják az emberről a fegyverövet mondjuk.
Na és még az érdekelne hogy nem ismertek olyan csoportosulást akik gyakorolják a birkózást is? Szerintem régen ez is egy alap dolog volt egy férfi számára. Temüdzsinről is írják hogy így szerette jó erőnlétben tartani a harcosait. Nálunk mondjuk nem maradt fent ennek semmilyen komolyabb hagyománya, de szerintem ez is egy olyan dolog hogy nem lehet magyarul meg japánul gáncsolni, aki foglalkozik vele bármilyen fogásra, dobásra rájöhet. Akit érdekel az keressen rá youtubon az üzbég kurash-ra, a tatár övbirkózásra vagy a mongol birkózásra. Én kempon belül gyakorlom és nagyon jó móka! J
Asszem a mainzi Romanisch Germanisches Zentralmuzeumban van egy fémkesztyű-lelet kiállítva. 6-7. századi iráni lelet, ha jól emlékszem. Úgy néz ki, mintha egy kétujjas kesztyű felső részét erősítették volna meg fém lemezekkel. A hüvelykujj külön mozog, a többi négy ujjat csak domborítással jelzik, a lemezeken (csak az ujjperc-sorok mozognak külön).
2010.04.13. 21:52
Márton
Hilsen!
Én sem tudok kézvédőről a 8-10. századból. De az alkarvért is ritkaság. Még a nyugati lovagi fegyverzetben is csak a 12-13. században jelenik meg a kezet is védő lánckesztyű. Pedig ott még az íjászás sem volt szempont. Ez jó kérdés, mivel vívás közben tényleg gyakran kap találatot a kéz, ráadásul így a harcos könnyen harcképtelenné is válhat.
Úgy tűnik, abban az időben nem néhány ujjperc elvesztésén aggódtak leginkább. A drága páncélt inkább az életfontosságú szervek védelmére használták. Hiába, levágott ujjal még el lehet hagyni a csatateret, levágott fejjel már nem :)
Más kérdés, hogy egy mai haditornára én is inkább kesztyűben állnék ki. Egyébként mit jelent az, hogy "viking mintára", mikor a vikingek sem hordtak kézvédő kesztyűt, ha csak nem a hideg ellen persze?
2010.04.12. 22:21
Vaspók
Üdv!
Nos a lemezeket természetesen melegen készítettk el !
A igazi rusz sisakok legtöbbje nem igazán domborodik így a lemezeket ott hidegen is össze tudták rakni !
Nagyon sok nomád sisakot HÁROM darabból kovácsolták össze pántok nélkül, vagy két félből...
Ott már kellett meleget adni neki...
Az egy lemezes verzióknál pláne...! :-)
A leresztpántosokhoz nem kell meleg...többnyire...
Fajtája válogatja...:-))
A ilyen sisakoknál leginkább a csúcsához kell meleget alkalmazni :-D
VAGY FÉMET ÖNTENI....
Kézvédelem: nincsen korabeli nyoma a 10-ik századból tudtommal...de a 13-ik század után már rendes kesztyűben végződő alkarvértet ábrázolnak keleten az előkelőknek...
2010.04.12. 15:47
Zagur
Vaspók, valahol azt halottam, hogya koraközépkoti sisakok még hideg domborítással készültek, nem izzították fel őket. Ez furcsán hangzik, igaz ez? Te is hideg domborítással készíted a sisakjaidat, vagy ez a lemez vastagságától függ? Konkrétan a rusz típusú sisakok készítési technikája érdekel. ill. a pécsi sisak rokonain, a rusz sisakokon milyen orrvéfő megoldások léteznek? (lehetőleg képet, linket...)
2010.04.12. 15:33
Zagur
Sziasztok!
bocs hogy elterelem a témát, de volna egy fontos kérdésem. a keleti népek, elsősorban nomádok, használtak valami megoldást a kézfej védelmére hadi viseletben? van adat mondjuk valami kesztyűre(lánckesztyű, bőr kesztyű, steppelt?). Azt az egy megoldást láttam ábrázolásokon, hogy az alkarvédő nyúlik le a kézfejre-mint pl..Kelemen Zsoltéknál. más megoldásra van adat?
egyelőre egy brutál vastag lamellás bőr kesztyűt készítek viking mintára. Ez mondjuk a wolin-féle csatákra jó lesz, de íjászni nem lehet benne, és nem is igazán illik a képbe. valami kell mindenképpen, mert gyalogos közelharcban( lovasról sajna még nincs tapasztalatom...) nagyon gyakori és kellemetlen sérülés az ujjak összetörése... arra gondoltam hogy készítenék egy gambezon módra steppelt vastag ötujjas kesztyűt, plusz egy olyan alkarvédőt, aminek van kézfejvédő része-x. századi magyar cucchoz lenne.
Köszi:) Megkerestem. Valami varrás tényleg látszik a szarv felőli végen, de nem egyértelmű, lehet, hogy csak 'elcsúszott' -ügyetlenül lett kiszabva, vagy deformálódott a földben. De mintha ez is félbehajtós lenne... Nem tudom. Az lenne az igazi, ha a nyílásról volna egy kép, jó szögből fotózva:(
2010.04.07. 22:01
vaspók
A balkai példányban tán van betoldás az ív oldalán...
Tudnátok segíteni? A témához lenne egy kérdésem: a készenléti tegez hogy korhű? Két szimmetrikus félből összevarrva (laposan); egy pillangószerű, szimmetrikus lapból félbehajtva és a szélén összevarrva; esetleg a két oldalsó lapot (keresztmetszetben) háromszöggé kiegészítő harmadik lapocska (az íjkar felőli oldalon) felhasználásával (ilyen kapható pl Grózer Csabánál)? Ami képet láttam pl török tegezről, abból ez nem derül ki. A második módszerrel már csináltam egy kartonmodellt, de eléggé szorul, noha szándékosan túlméreteztem. Gondolom a kétfélbőllaposanvarrott méginkább szorulna. Vajon szükséges, hogy szoruljon (ne essen ki), vagy rossz a kontrukció (legyen laza/lötyögős, előkapható)?
A választ előre is köszönöm!
Bíró Csaba
2010.04.07. 17:01
Vaspok
Talán tegezre gondoltam :-)
2010.04.06. 17:50
Tibi
Jó, de mit? Bográcsot?:) Ha elárulod, beleírom a cikkbe, esetleg képet is küldhetsz.
2010.04.06. 16:26
Vaspók
Az avarokkal mi a helyzet?
Szerintem szerették a három pontos rögzítést... :-)
De egyes orosz tanulmány is felveti a három pontost....!
2010.04.06. 12:13
Ádám
Kűzdök ama dolgozattal keményen, de a függesztési módok tesztelése lovon még folyamatban van, és azokkal együtt szeretném közzétenni. Elöljáróban annyit, hogy lovon 15-20 cm-rel mindenképp lejjebb kell függeszteni a tegezt, mint gyalog, különben hónaljból kell töllteni:-)
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
.